A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 4. (Szeged, 2008)

II. fejezet. Szegednek és vonzáskörzetének természeti állapotáról (A helyi védettségre javasolt területek ismertetése, továbbá a város környékének erdősítési alapelvei) - Potenciálisan veszélyeztetett (természeti területként számon tartott élőhelyek) - 18./ Maty-ér völgye

Valamennyi kevésbé szikes helyen gyakori a poloskaszagú kosbor (Orchis coriophora). Mocsári kosbort (Orchis laxiflora palustris) ugyan kevesebbet láttunk, de ez a védett faj sem számít ritkaságnak. A Bajai út közelében néhány tő érdes csüdfü (Astragalus asper) vegetál, ki tudja meddig. Jelenleg a maradék magaslatokat szántják. Élőhely híján, budai imola (Centaurea sadleriana) legfeljebb mutatóba akad. Védett állatok A terület madárfaunája minden korábbi kutatás ellenére sincs megnyugtatóan felmérve. Eddig 67 fajt sikerült kimutatnunk. Faunisztikai érdekességnek számít a barna rétihéja (Circus ae. aeruginosus) rendszeres költése a Subasahegy-Putrinál húzódó nádas-gyékényes mélyedésben. Erre még Csizmazia György (1996/a) figyelt fel az 1990-es évek közepén. Az ő nevéhez fűződik a környéken kóborló pusztai ölyvek (Buteo r. rufinus) felfedezése is. A félreértések elkerülése végett, szó szerint idézünk a „Röszke földje és Népe" c. monográfiában megjelent írásából (Csizmazia 1996/b): „A Maty-ér melléki repülőtéren nyárutón rendszeresen több pár portyázik; közülük vitorlázik errefelé (Röszke) néhány példány. " (A madarak fő tápláléka az ürge -Citellus c. citellus-, a környéken egyedül ittfordul(t) elő.) Áttérve a kétéltűfaunára (Amphibia), első helyen a viszonylag erős dunai gőte (Triturus dobrogicus) populáció említhető. A farkatlan kétéltűek közül mindenütt előkerült a levelibéka (Hyla arborea) és a zöld varangy (Bufo viridis). Vízhez kötődő fajok: vöröshasú unka (Bombina bombina), tavi béka (Rana ridibunda) és kecskebéka (Rana esculenta). A Maty-ér völgyében három védett hüllőfajra (Reptilia) bukkantunk, ezek a vízisikló (Natrix natrix), a fürge gyík (Lacerta agilis) és a mocsári teknős (Emys orbicularis). Az ismertté vált védett bogárfajokat (Coleoptera) a 16. sz. táblázatban találjuk meg. Közülük meglepően népes a szárnyas- (Carabus clathratus) és a ragyásfutrika (Carabus cancellatus) állomány. Az utóbbi példányai egyértelműen a Tisza-völgyben élő alfajhoz (Carabus cancellatus ssp. tibiscinus) tartoznak.