A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 4. (Szeged, 2008)

II. fejezet. Szegednek és vonzáskörzetének természeti állapotáról (A helyi védettségre javasolt területek ismertetése, továbbá a város környékének erdősítési alapelvei) - Kegyeleti parkok kérdésköre

- Szelektív hulladékgyűjtők és mobil illemhelyek kihelyezése, azok rendszeres cseréje. - Pihenőhelyek és erdei utak kiépítése, karbantartása. Ezek a feladatok akkor végezhetők el igazán hatékonyan, ha az adott település hivatali apparátusa képes szót érteni a helyi kutatókkal, továbbá a civil természet- és környezetvédelmi csoportosulásokkal. Kegyeleti parkok kérdésköre A jövőben egész egyszerűen nem volna szabad megengedni, hogy Rókusi temető helyén épült lakópark esete megismétlődjön és -a lakótelepi humort idézve- nagyjaink újabb „Kísértetvárossal" lepjenek meg bennünket. A panelházakban élő embereknek (kiváltképp a gyermekeknek és az időseknek) égető szükségük lenne új közparkokra, ezért a régi temetők felszámolásakor ezt az igényüket prioritásnak kell tekinteni. A következő érintett terület a Gyevi temető lesz. Reméljük ezúttal már senki sem hágja át a kultúráltság és a jó ízlés határait. A kialakítandó kegyeleti parkban, a többségében rossz állapotú síremlékek meghagyása helyett, egy központi emlékmű felállítását tartanánk célravezetőnek. Erre két márványtábla kerülne. Az egyik arra emlékeztetne, hogy e földben őseink pihennek. A másikon az itt eltemetett híres emberek neveit, születésük és elhalálozásuk dátumát, foglalkozásukat, továbbá érdemeiket örökíthetné meg a hálás utókor. A jobb állapotban lévő kereszteket és emlékműveket egységes tömbként kezelve „kegyeleti emlékhelyként" át kellene telepíteni a jelenlegi evangélikus temető és a krematórium közötti részre. így a tetemek bolygatása nélkül, viszonylag csekély anyagi ráfordítással megmenthetnénk Szeged legrégebbi temetőjének épen maradt tárgyi emlékeit. Természetesen, ha az utódok ragaszkodnak az exhumáláshoz, megtehetik, mint ahogy a legtöbben már meg is tették. Amennyiben a fenti javaslat nem kivitelezhető, úgy a síremlékekből egy válogatott összeállítást el lehetne helyezni az Opusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban. Ezek az „Erdő temploma" mögött, a templom dombjától a kerítésig húzódó területen kaphatnának helyet.