A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 4. (Szeged, 2008)

II. fejezet. Szegednek és vonzáskörzetének természeti állapotáról (A helyi védettségre javasolt területek ismertetése, továbbá a város környékének erdősítési alapelvei) - A szuburbán fás területekről és védelmükről - Újszeged, Népliget

A terület védetté nyilvánítására dr. Molnár Gyula 1991-ben tett javaslatot (Bátyai 1999). Előterjesztése később újabb adatokkal bővült. Dr. Margóczi Katalin elkészítette a terület florisztikai felmérését. Gaskó Béla az idős tölgyállományban az alábbi védett bogárfajokat találta: aranyos bábrabló (Calosoma sychophanta) mezei futrinka (Carabus granulatus granulatus) kis szarvasbogár (Dorcus parallelepipedus) orrszarvú bogár (Oryctes nasicornis holdhausi) pompás virágbogár Cetonischema speciosissima) diófacincér (Megopis scabricornis) nagy hőscincér (Cerambyx cerdo) sápadt éj cincér (Hesperophanes paliidus) Az egykori faunajegyzékben még nem szerepelt a szarvasbogár (Lucanus cervus). Hazánk legnagyobb termetű bogara csak a tölgyfák tömeges elhalása és kivágása után, 2002-ben tűnt fel a ligetben. A lárvák vastag, felszínközeli rágásait a gyökérnyak föld alatti részeiben figyeltük meg. Az irodalom szerint ezek a talajban bábuinak. Az imágó kifejlődési ideje Magyarországon 5 évig tart (Tóth 1999, Merkl 2003). A Népligetben megjelenő populáció betelepedése feltehetőleg a Torontáli-sík irányából történt A szarvasbogarat a Maros ártérről, továbbá a Tisza és a Maros folyók torontáli közös árteréről, eddigi az alábbi helyekről ismerjük: