A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 4. (Szeged, 2008)

II. fejezet. Szegednek és vonzáskörzetének természeti állapotáról (A helyi védettségre javasolt területek ismertetése, továbbá a város környékének erdősítési alapelvei) - A szuburbán fás területekről és védelmükről - Újszeged, Népliget

A szuburbán fás területekről és védelmükről Újszeged, Népliget Az Újszegedi Népliget ügye lassan már állatorvosi lónak számít, annak minden nyavalyájával együtt. A következőkben a valahol régóta elfekvő védelmi javaslat szakmai indokait szeretnénk összegezni. Az eredetileg 30 holdnyi, gödrös, mocsaras terület parkká alakítását Reitzenstein Vilmos ezredes katonái végezték, akik 1858-ban kaptak erre utasítást. A telepítők szorgalmát dicséri, hogy a terv megvalósításához mindössze egyetlen esztendő kellett. A Szegedi Híradó 1859-ben már a liget átadásról tudósított (Bátyai 1999). Az első madártani adat 1864-ből való, Okruczky Aurél (1864/d) a következőket írta a vadászható szárnyasokról: „Itt (Újszegednek ezen a részén) tehát nincs vadásztér, hacsak a városligetet nem nevezzük el annak, miután öt évi fennállása óta majd minden ősszel találtak s néha lőttek is benne erdei szalonkát, melly tavasszal Szeged környékét egészen kikerüli. Mondják ugyan, hogy a városligetben sűrűn szoktak húzni egyéb Schnepfek, de ez nem vadász észlelet,... " Jelenleg a Népliget városunk legnagyobb közparkja -33. és 34. sz. kép-. Egyedi varázsa elsősorban a kocsányos tölgy (Quercus robur) dominanciájának köszönhető. Sajnos az idős fák egyre gyorsuló ütemben pusztulnak. Pótlásukat haladéktalanul meg kellene kezdeni. Ahhoz, hogy a munka eredményes és esztétikai szempontból is elfogadható legyen, életerős új fákra van szükség. A kivágott száradékok helyébe kizárólag azonos fajú, legalább 10 éves, előnevelt csemetéket szabad telepíteni. Nem volna szerencsés, ha bármilyen kertépítési látványterv, vagy egyéb öncélú „müvészkedés" ürügyén, drasztikus fafaj-csere történne.