A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 4. (Szeged, 2008)

I. fejezet. Gondolatok az M5-ös autópálya Csongrád megyei nyomvonalán 1998-tól 200-ig végzett ökofaunisztikai és florisztikai alapfelmérésekről - Csigák (Gastropoda) - A fauna általunk vizsgált csoportjai alapján megfogalmazható javaslatok - Kistelek Perceli-tanyák - Kiskundorozsmai szikes-komplex

Pápai Zoltán felvétele (2006) Csigák (Gastropoda) A területek csigafaunájáról meglehetősen keveset tudunk, csak a talajcsapdák adatait ismerjük. Bába Károly eddig három körzet anyagát nézte át, ezek a Kiskundorozsma környéki gyepek, a kömpöc-pusztai legelő (Balástya) és a Dong-értől délre húzódó Csengelei-puszta. Mindhárom élőhely-komplexben az alábbi kilenc faj került elő: 1./ kis borostyánkőcsiga (Succinea oblonga) 2.1 Granaria frumentum 3. / tonnacsiga (Chondrula tridens) 4. / Vitrina pellucida 5.1 Derocera agreste 6.1 kórócsiga (Helicella obvia) 1.1 tejfehér csiga (Monacha carthusiana) 8./ pannon csiga (Cepaea vindobonensis) 9.1 éti csiga (Helix pomatia) A fauna általunk vizsgált csoportjai alapján megfogalmazható javaslatok Kistelek Perceli-tanyák Ahhoz, hogy Kistelek környékén a zöld varangy (Bufo viridis) populáció ne csökkenjen számottevően, aktív természetvédelemi beavatkozásra lenne szükség. A Perceli-tanyák körzetében a nyomvonal „békavonulások" által érintett szakaszán legalább 2-3 békaátjárót kell(ene) kialakítani. Kiskundorozsmai szikes-komplex A szikes-komplex mélyebb pontjain, a csatornák megfelelő zsilipezésével, célszerű volna állandó jellegű, sekély víztükröket létrehozni. Ezek a tavacskák Kiskundorozsma körzetében a szegedi Fehér-tó szerves kiegészítői lehetnének. A megmaradt élőhelyeket létükben veszélyeztető, ún. generális hatású tényezőket (beszántás, művelési ág változtatás, csatornázások stb.) a botanikai fejezetben már ismertettük. Ugyanez vonatkozik a területrekonstrukció alapelveire is.