A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 3. (Szeged, 2003)

I. fejezet A természettudományi gyűjtemény - A megújult természettudományi részleg (1957-1974) - Az állattár történései 1965 és 1974 között

másolatos lap írásai magyar és angol nyelven tájékoztattak a TIT Madártani és Természetvédelmi Szakkörének eredményeiről. Céljuk a beköszöntő szerint: „Szakkörünk egyik főfeladata Csongrád megye, dl. a Dél-Alföld szikesein és folyói mentén élő madárvilág rendszeres megfigyelése, népesség-változásának nyomon követése, a nyert adatok rögzítése. Intenziven foglalkozunk e terület természetvédelmi kérdéseivel is. Figyeljük a rezervátumok állapotát. Segítjük az ősi élőhelyek változatlan formában való fennmaradását olyan helyeken is, amelyek ma még nem védett területek. Munkánkat az országos szinkron madárállomány-jelvételek, a Duna-Tisza közi madárvizsgálatok, a nemzetközi vizivadkutatás tervével összehangolva és az Országos Természetvédelmi Hivatal, az IWRB és az ICBP programjával együttműködve végezzük. Hat éves működésünk alatt több száz értékes adat birtokába jutottunk, amelyek a néhány év múlva elkészülő, Csongrád megye madárvilágát bemutató munka alapját képezik. Addig is szeretnénk azonban megfigyeléseink eredményeit az érdeklődők számára hozzáférhetővé tenni. Jelenleg hazánkban nem jelenik meg olyan kiadvány, amely madártani, vagy természetvédelmi megfigyelések eredményét rendszeresen, vagy gyakrabban publikálná. Ezért határoztuk el, hogy a jelen formában közöljük azokat. Ez alkalommal a Dél-Alföldön, az 1971 év tavaszán lezajlott madármozgalom jellemző adatait tárjuk az olvasó elé. Következő híradónkban a mennyiségi adatok mellett, a madárvilág és a természetvédelmi területek életében tapasztalt érdekesebb jelenségekről is beszámolunk. Híradónkat abban a reményben bocsájtjuk útjára, hogy adataink közlésével is hozzájárulunk a magyar madártan és természetvédelem ügyének előbbreviteléhez. " A szerox másolatos forma egészen az 1975 decemberében megjelent 6. számig fennmaradt. A kétsoros megfigyelésektől a teljesség igényével fellépő faunamunkákig sokféle cikket közöltek. A szerzők között olyan nevek találhatók, mint dr. Beretzk Péter, dr. Marián Miklós, dr. Magyar Levente, dr. Rékási József, dr. Endes Mihály, dr. Bod Péter, Jakab Béla, Bankovics Attila, Traser György, Sára János, Hadnagy Béla, és Széli Antal. 1978-ban a Puszta átkerült a Tiszakutató Bizottsághoz. A következő három szám a Tiscia szupplementumaként látott napvilágot. 1979-ben meghalt Horváth Imre professzor, aki mindvégig a lap legfőbb támogatójának számított. Ezt követően a zoológus szekcióban a „magasökológia" vált az egyedüli alapmércévé, így 1980-ban a kiadvány megszűnt. (Az esemény azért sajnálatos, mert a kissé mostoha gyerekként kezelt fauniszikai cikkek, a napjainkban folyó élőleltár készítéshez fontos adalékok lehetnének.)