A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 3. (Szeged, 2003)

I. fejezet A természettudományi gyűjtemény - A megújult természettudományi részleg (1957-1974) - A Tisza-kutatás hőskora és a Móra Ferenc Múzeum

II./Munkatársak egyéb kutatásokban Sorszám Munkahely NévTudományos szakterület 1./ egyetem (JATE) Wagner Richard Klimatológia 2.1 Móra Ferenc Múzeum Trogmayer Ottó Archeológia 3./ Móra Ferenc Múzeum (?) Trogmayer Ottóné Archeológia A Tisza-kutató mozgalom ekkortájt még kifejezetten Szeged centrikus kutatóműhelynek számított. A más városokban élő szakemberek száma a felsorolás alapján mindössze 14 fő. de ennek fele csak a részvételi szándékát jelezte. A Tisza-völgy „intézményesített" kutatásának gondolata nem számított újdonságnak. Szükségességét néhány helyi biológus-professzor (pl. Kesselyák Adorján, Gelei József és Megyeri János) korábban már felvetette (Uherkovich 1964). Kolosváry Gábor 1954-ben, a MBT Szegedi Osztálya egyik ülésén kijelentette, hogy (és most szó szerint idézzük Uherkovich Gábort - 1964 -) „a Tisza-kutatás többé vita és tépelődés tárgya nem lehet és hogy Szeged hivatott az intézményesített Tisza-kutatcis központja lenni. " 1955 decemberében a MTA Hidrobiológiái Főbizottsága a Tisza-kutatás komplex tervének szakmai előkészítésére „Tisza-bizottságot" létesített Szegeden (Uherkovich 1964). Az egyetem számára ez a projekt komoly kitörési lehetőséget jelentett az elszigeteltségből, ezért foggal-körömmel ragaszkodtak hozzá. Semmiképp sem voltak irigylésre méltó helyzetben. Egyik szemüket a már akkor is túldimenzionált vízügyi lobbin kellett tartaniuk, miközben a másikkal a fővárosi döntéshozókat kémlelték. Valószínűleg nem véletlenül került jegyzőkönyvbe az alábbi kitétel: ,, A Bizottság a MTA Biológiai Csoportjától kapott instrukciók alapján elhatározza, hogy ellenez minden olyan kezdeményezést amelynek során akár egyes személyek, akár más szervezetek óhajtanának a Tisza-kutatás szervezését is irányát an i. " A névsorból kitűnik, hogy intézményünk a kezdetektől fogva részese ennek az időközben nemzetközivé bővült programnak. Az alapítók közül nemcsak azok tartoznak hozzánk, akiknek a neve előtt munkahelyként a Móra Ferenc Múzeum olvasható. Beretzk Péter és később Gallé László -senior- is meghatározó jelentőségű szereplője volt természettudományi részlegünk történéseinek. Marián Miklós kétéltűek, hüllők és madarak után kutatva végigjárta a teljes hazai Tisza-völgyet. Különösen az érintetlen észak-alföldi tájak vonzották, ahol