A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 3. (Szeged, 2003)

I. fejezet A természettudományi gyűjtemény - A szegedi múzeum gyűjteményének története - Az első állagvédelmi katasztrófa és annak tanulságai

Zombory Mihály ny. városi vámpénztárnoktól az 1874. évi tiszai kotrások során előkerült pleisztocén kori állatcsontokat (óriás szarvas, őstulok, mamut) kaptunk (Bátyai 1993/d, Gaskó 1999/a). A főfelügyelőség ajándékaként 1900-ban (tévesen Chelonia mydas-nak határozva!) érkezett egy álcserepes teknős (Caretta caretta)

13

. 1899-ben, Lázár Béla távozását követően. Tömörkény István veszi át a természetrajzi osztály gondozását. Feladata ellátásához alapképzésben is részesült. A sok preparátum időt rabló gondozása nem kötötte le túlságosan a néprajztudományhoz vonzódó írót. Az első adódó alkalommal megszabadult a tár vezetésétől. 1904-től Móra Ferencnek adta át a gyűjtemény felügyeletét (Gaskó 1999/a). Az első állagvédelmi katasztrófa és annak tanulságai Reizner nem sokkal a gyűjtemény megérkezése után. 1899-ben tudatja Fraknói Vilmos püspökkel, a magyarországi nyilvános múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelőjével, hogy a Vellay-féle rovaranyagban rágásokat észleltek:'

4 ,,A gyűjtemény még a leszállítás előtt athrenusoktól (helyesen Athrenusoktól) megtámadtatva némi rongálást szenvedett, de ezen hiányokat utólagosan pótolni fogjuk.,, A becsült példányszám ekkor még 12000. A természetrajzi tárról 1902-ben készített kiegészítő leltárában Reizner már arról panaszkodott, hogy a Vellay-féle rovarok állaga több, mint aggasztó

1

". ,, Megjegyzem azonban, hogy' ezen gyűjtemény hosszas ideig alig lesz fenntartható. Az egyies preparátumok nem spiritussal, hanem a legolcsóbb módon, lángon égve készültek, minélfogva azok a más módon készültekkel szemben romlékonyabbak. Az egyes pusztuló példányok tehát időnként eltávolítandók. " Nem tudni ki találta ki ezt a képtelenségében is zseniális magyarázatot. Valószínűleg Haering Ede tanszergyárosé a kétes értékű dicsőség. Az ötlet nagysága abban rejlik, hogy tudományoskodó nagyképűséggel álcázza a rendszeres mérgezések elmaradását. Tömörkénynek, aki hosszabb ideig kezelte a természetrajzi tárat, pontos ismeretei lehettek a Vellay-féle gyűjtemény állapotáról. Tudta, hogy a házilagosan -in.: Somogyi-könyvtár Adattára isz.: 153/1899 1 Rci/ncr János jelentése Szeged (sz. kir). város tanácsának a városi múzeumról -in.: Somogyi-könyvtár Adattára isz.: 14/1902