A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 3. (Szeged, 2003)

III. fejezet; Múzeum és természetvédelem - Beretzk Péter utáni idők - Az utóbbi 2 évtized természetvédelmi vonatkozású feladatairól

Amennyiben az adott élőhelyek (élőhely-komplexek) túlnyúltak a 200 méteres nyomsávon, úgy (értelemszerűen) a teljes területet vizsgáltuk. A kiskundorozsmai szikes medence-komplex esetében ennél távolabbra is elmerészkedtünk. Itt ugyanis az autópálya megépítésével az izoláció csaknem teljessé válik, ami mélyrehatóan megváltoztathatja a környék élővilágát. Botanikai vizsgálatok A florisztikai felmérések a teljes vegetációs periódust felölelték. A munka a domináns társulások vizsgálatából, továbbá a védett növények populációinak feltérképezéséből állt. Az utóbbiaknál mindenütt megtörtént az állománybecslés. Sajnos a rendelkezésünkre álló idő ennél teljesebb körű vizsgálatokat nem tett lehetővé. Zoológiai vizsgálatok Mivel a külső munkatársakkal együtt is meglehetősen kevés szakemberre számíthattunk, az egyes zootaxonok közül a következő referenciacsoportokat jelöltük ki. 1./ puhatestűek (Mollusca) 2.1 bogarak (Coleoptera) ezen belül - bábrablók és nagyfutrinkák (Calosoma és Carabus genusok) továbbá a felmérés idején védelem alatt álló fajok 3. / kétéltűek (Amphibia) 4. /hüllők (Reptilia) 5. / madarak (Aves) Az alapfelmérés - legyen az bármennyire vékonyka szelete a természet vizsgálatának - akkor tekinthető igazán hatékonynak, ha eredményei hasznosulnak. Ezért a (Szeged) Kiskundorozsma- (Szatymaz) jánosszállási szikes medencekomplexet, valamint az Oszeszéki tó környékét nevesített, országos jelentőségű védelemre kívánjuk előterjeszteni. (Különféle praktikus megfontolások alapján akkor is ezt tesszük, ha azok ex lege területként ugyanebbe a kategóriába kerülnének.)