A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 3. (Szeged, 2003)

III. fejezet; Múzeum és természetvédelem - Beretzk Péter utáni idők - Az utóbbi 2 évtized természetvédelmi vonatkozású feladatairól

10./ Csipak-semlyék (Mórahalom) + (KTK) 11./ Tanaszi-semlyék (Mórahalom) + (KTK) 11./ Madarász-tó (Mórahalom) + (KTK) 12./ Nagyszéksós-tó (Mórahalom) + (KTK) 13./ Maros hullámtér (Makótól­Nagylakig) + 14./ Vetyehát (Szeged) + 15./ Makó-Landor (Makó, Maroslele) + 16./ Kornél-erdő (Földeák) + 17./ Kása-erdő (Hódmezővásárhely) + KTK = a tervezett Kőrös-éri Tájvédelmi Körzet része Országos védettség = NP törzsterület és országos jelentőségű természetvédelmi terület Az 1990-es években az eddig tárgyaltakon kívül Gaskó Béla 2 további előter­jesztésben (Mezőkovácsháza, Rajta-erdő, Hódmezővásárhely, Csomorká-nyi­puszta) társszerzőként működött közre. A védelmi javaslatok megtételével új korszak kezdődött, ami hamarosan szer­vezeti változásban is megnyilvánult. Tevékenységünket 1997-től a Kiss Ferenc Csongrád Megyei Természetvédelmi Egyesület CSEMETE önálló szakosztálya­ként folytattuk tovább. Egyre inkább a gazdálkodó szervekkel és a lakossággal történő kapcsolattartás került előtérbe. A felmerülő problémákra egyedi megoldásokat igyekeztünk keres­ni. A hatékonyabb munka érdekében, több önkormányzattal (Ásotthalom, Puszta­mérges, Rúzsa) szakmai konzultációkat folytattunk. Konstruktív, partneri viszonyt sikerült kialakítanunk a DALERD vezérigazgatójával, Vass Sándorral is. A védettséget megelőző (sokszor bizony alaposan elhúzódó) kritikus idő­szakban alapvető feladatnak tekintettük a területek rendszeres ellenőrzését. Sajná­latos módon minden tulajdonos és gazdálkodó ilyenkor próbál a védettség elrende­lését mindörökre kizáró, kész helyzetet teremteni. A gyakran elkeserítő példák részletezésétől ezúttal eltekintünk. Reményeink szerint terepmunkánkkal és gyarapodó információs bázisunkkal sikerül hatékonyabbá tenni a túlterhelt természetvédelmi szakszemélyzet munkáját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom