A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 3. (Szeged, 2003)
III. fejezet; Múzeum és természetvédelem - A Fehér-tó védetté nyilvánításáról, és a helyi természetvédelem hőskoráról
adnák át az államnak. Az én hozzávetőleges számításom szerint ez a terület legfeljebb 100 k.hold lehet. " Beretzk Péter (1943/a) máig megszívlelendő módon összegezte a több, mint kínos eset tanulságait : „Ily fontos és nagyjelentőségű gazdasági tényezők mellett félve említem a természetvédelmi terület ügyét. Ez ugyanis nem hoz semmit csak erkölcsi jelentősége van. De hát ugylátszik ez Szegednek nem lehet nagyon fontos! Magánosok, földbirtokosok versengenek azért, hogy területükből a természetvédelmi tanács javaslatára védelmi területeket szakítsanak ki. Tudják, hogy birtokuk neve-híre ezáltal csak emelkedik jelentőségében. Felénk az emberi zseb védelme domináló (másképpen embervédelemnek is nevezik) és hamar az ember fejéhez vágják, ha szót mer emelni a természet megvédéséért. " Az 1940-es évek elején, Beretzk Péternek az egyetemen belül is új támogatók után kellett néznie. A legnagyobb veszteséget Győrffy István kiválása jelentette, aki visszatért az „alapintézménybe" Kolozsvárra. 1943-ban a Majsai-főcsatorna ügyében, a földművelési miniszterhez címzett levelet a következő szegedi profeszszorok látták el kézjegyükkel: Farkas Béla, Greguss Pál és Ábrahám Ambrus 356 . 1945 után Beretzk Péter abban reménykedett, hogy sikerül jobb alkupozícióba kerülnie. Arról azonban nem lehettek illúziói, hogy a halgazdaság terjeszkedni fog. Ennek mértékét elvileg lehetett volna befolyásolni, de úgy tűnik a Majsaifőcsatorna megépítése után csak idő kérdése volt, hogy a teljes tómedence mikor válik halgazdasággá. Erre utal az a levél is, melyet Szeged város polgármestere 1947-ben küldött a földművelésügyi miniszterhez. Idézzük 357 : „Amennyiben a természetvédelmi terület kijelölése és állami tulajdonba vétele megmaradt, ugy a megóvni szándékolt madarak ki vannak téve annak, hogy a természetvédelmi területen kívül a vadászok által fészkelésükben, költésükben zavartatnak, míg ha ehelyett a tó egész területére a Földmivelésügyi Miniszter Ur a vadászati tilalmat elrendelné, az átvonuló vízimadarak a teljes 3.000 k. holdat háborítatlanul használhatnák, ezenfelül pedig a Szeged város közönsége tulajdonát képező és a város háztartásában fontos szerepet játszó Fehértói Halgazdaság is tovább terjeszkedhetne és megfelelne azon hivatásának, hogy a földbirtokreform " b A Természetvédelmi Tanács szegedi tagjainak 1943 02. 02-án keltezett levele a földművelési miniszterhez -in.: MFM Beretzk P. hagyatéka 3 " Szeged város polgármesterének 1947. 03. 06-án keltezett levele a földművelési miniszterhez. Szeged MJV isz.: 5287/1947 I -in.: MFM Beretzk P. hagyatéka
