A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 3. (Szeged, 2003)

III. fejezet; Múzeum és természetvédelem - A Fehér-tó védetté nyilvánításáról, és a helyi természetvédelem hőskoráról

„ E napokban éppen 40 éve, hogy a Fehértó védettségével törődöm. 40 éve vontam ki a tavat anyagi rizikót vállalva a városi vadászbérletből, ahol a vadásztársaság részjegyeket árulva pusztította a madárvilágot. Annak bizonyítására, hogy ez a citátum nem egy idős, beteg ember nosztalgiázása a régi szép időkről, pillantsunk bele egy 1937-ből származó cikkbe (Beretzk 1937) is: „Most, amidőn leültem annak a felkérésnek eleget tenni, hogy írjak valamit a szegedi vadászviszonyokról a Szegedi Naplónak - eszembe jut annak az élelmes diáknak az esete, akinek az érettségin feladták azt, hogy beszéljen a mohácsi vészről, az akkori magyar közállapotokról. A diák erről a témáról alig tudott volna valamit mondani, belekezdett, feltalálta magát és ügyes fordulattal bekapcsolódott egy másik témába, ezt mondván hagyjuk e gyászos kort és térjünk át Mátyás viruló korára... így vagyok én is. Belekezdek a feladott lecke elvégzésébe, mert úgyis tudom, hogy akarva, nem akarva át fogok térni az ornitológiára. Hiszen az ornitológus is vadász (nem akarom mondani szerénytelenül, hogy ez azután csak igazán a vadász) az is puskával jár és hát a nyulat, a fácánt is meglövi, ha éppen be kell mutatni a lövéstudományát. " Szántó Imre (1938) a kortárs hitelességével számolt be a madarászokból verbuválódott fehér-tavi vadászattársaság ténykedéséről: „Szeged-Fehértón ma tizenhatan vadásznak összesen. Ezt a tizenhat jegyet is csak olyanok között osztják ki, akikről tudják, hogy nem „húsra mennek". Fehértó vadászai kivétel nélkül tudományos munkát folytatnak, jelentést tesznek megfigyeléseikről és a puska csak akkor kap szerepet ebben a munkában, ha a madárra tudományos szempontból feltétlen szükség van. " A Fehér-tó védetté nyilvánításáról ,és a helyi természetvédelem hőskoráról Léteznek ugyan véletlen egybeesések, de ezek rendkívül ritkák, és sorozatban sohasem történnek. A területi védelmet lehetővé tevő rendelet (az 1935. évi IV. tc. az erdőkről és vadvizekről) éppen akkor jelent meg, amikor Beretzk Péter területet váltott és megkezdte a Fehér-tó intenzív kutatását. 343 Az idézet Beretzk Péternek egy 1973. 03. 23-án írt leveléből való, amely másolatban maradt ránk. Címzettje ismeretlen, a megszólítás: Kedves Imre! Az évszám pontatlan, ami visszaemlékezéseknél előfordul. -in.: MFM Beretzk P. hagyatéka