A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 3. (Szeged, 2003)
II. fejezet A természettudományi részleg közművelődéséről a kezdetektől 2000-ig - Az 1974 utáni korszak kiállításai - Reklám célzatú önálló- és részkiállítások
külvilágnak azt szeretnénk megmutatni, hogy élünk, dolgozunk és valamilyen szinten talán még hasznosak is lehetünk. A reklámhordozó tevékenység több elemből áll, melyeket akár össze is lehet kapcsolni. Ezt legötletesebben Beretzk Péter valósította meg, aki az 1957 decemberében, városunkban rendezett Vadászati és Ornitológiai Napokon", a főleg vadászokból álló résztvevőknek ráhangolódásképp bemutatta a Fehér-tó élete c. állandó kiállítást, majd filmvetítést tartott „Szeged tájegysége és a Fehértó" címmel (Bátyai 2003). így az alkalmi bemutatókra jellemző kapkodás és idegeskedés nélkül sikeresen népszerűsítette intézményünket és saját kutatási területét. Ha visszatekintünk a múltba, számos példát találunk reklámcélú megjelenésre. A korai időkben, ezek csupán a kiállító személyeken keresztül kapcsolhatók intézményünkhöz. A „közvetett részvétellel" zajló rendezvényeket Bátyai Gitta (2003) nyomán tekintjük át. 1896 Budapest, Millenáris Kiállítás Haering Ede (akinek számos preparátuma napjainkban is megtekinthető gyűjteményünkben) Csongrád vármegye állatvilágából készített egy összeállítást. 1896 Szeged, Vadászati Kiállítás A Millennium tiszteletére Lakatos Károly (1909 és 1911 között munkatársunk) Csongrád megye madárvilágával ismertette meg a nagyközönséget. 1899 Szeged, 1. Országos Mezőgazdasági Kiállítás A potenciális résztvevők nevei között találjuk Hareing Edét és Zsótér Lászlót (aki a madárgyújteményét ajándékozta a Szegedi Városi Múzeumnak). Lakatos Károly vadászattal kapcsolatos tárgyakat és preparátumokat állított ki. 1900 Párizs Világkiállítás Lakatos Károly a „42. osztályban" madárpreparátumaiért bronzérmet kapott. Ha a reklámcélú kiállítások okait firtatjuk, előbb-utóbb szembesülnünk kell saját helyzetünkkel. A szegedi múzeum természettudományos szakágának a munkahelyi hierarchiában betöltött helyét két, közelmúltból származó adalékkal igyekszünk szemléletesebbé tenni. Először olvassunk bele abba a megyei részanyagba, amely a Csongrád megyei múzeumi szervezet „átvilágításához" készült 1993ban 267 . Eszerint: Részanyag a Csongrád Megyei Múzeumok Igazgatósága vizsgálatához -in.: MFM Adattára isz.: - (Cs, M. Önk. Isz.: 349/93)
