A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 3. (Szeged, 2003)

II. fejezet A természettudományi részleg közművelődéséről a kezdetektől 2000-ig - Kiállításaink - Jelenleg (2000-ben) is megtekinthető tematikus állandó kiállítások

Magyarország első környezetvédelmi állandó kiállítása 1978. 07. 21-én nyílt meg. A nyitás napján a kivitelezési hibákról és az egyéb hiányosságokról egy teljes oldalt kitevő lista készült.

201 Az árnyoldalak mellett mindenképp szót kell ejtenünk mindazokról az újszerű megoldásokról, melyeket Agócsy Páltól tanultunk. Közülük a két legfontosabb, a jelzett dioráma és a komplex növény bemutatás. Ez utóbbi alapegysége a préselt növény és annak színes termőhelyi fotója. Az eddig tárgyalt természettudományos állandó kiállítások kivétel nélkül a Móra Ferenc Múzeum (és jogelődje a Somogyi-könyvtár és Városi Múzeum) épületében létesültek. Jelenleg (2000-ben) is megtekinthető tematikus állandó kiállítások A helyi keretek áttörését az ásotthalmi Bedő Albert Szakiskolában 1983-ban rendezett „Iskolánk 100 éve" jelentette. Ettől az időponttól kezdve a természettudományi osztály kiállításrendezői tevékenysége regionálissá vált. Munkatársaink Szegeden, Szegváron, Opusztaszeren, Asotthalmon és Bugacon egyaránt készítettek kiállításokat. Az új kiállításoknál -amennyiben finanszírozásuk nem valami központi forrásból történik- a legfontosabb dolog a szponzorok megtalálása volt. Ilyen szempontból szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hiszen az elmúlt másfél évtizedben eredményes munkakapcsolatot sikerült kiépítenünk a különböző erdészeti szervekkel és az erdőgazdaságokkal. Külső megbízó esetén a témaválasztás sem könnyű feladat, a szponzort sok minden motiválhatja. Asotthalmon az 1883-ban létesített alapfokú erdészeti iskola különben pusztulásra ítélt tárgyanyagát igyekeztünk megmenteni. Bugacon új kiállítóhely létesítése volt a szponzor elsődleges célja. Szegváron évfordulós kiállítást rendeztünk. A megbízás alapján készülő kiállítások minden hasonlóság ellenére sok szempontból mások, mint az eddig tárgyaltak. A lényegesebb különbségek az alábbi pontokban foglalhatók össze: 1./ A munka teljes folyamatát 1 személy fogja össze, ami lehetetlenné teszi a felelősség áthárítást. 2.1 Az „egyszemélyes vezető" maga választhatja meg munkatársait, továbbá arról is ő dönt, hogy ki bírálja el a forgatókönyvet. Az előbbi a személyeskedéseket zárja ki, az utóbbi a lektori vélemény használhatóságát garantálja. 3. / Az engedélyezéssel kapcsolatos, hivatali rituálé szerint zajló, időt rabló procedúra elmarad. 4. / A megbízó rendszerint nem a forgatókönyv, hanem a témavázlat alapján dönt, ami jócskán felértékeli ezen írásmű jelentőségét. A korábbi gyakorlattal 1 Mint előbb