A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 3. (Szeged, 2003)

II. fejezet A természettudományi részleg közművelődéséről a kezdetektől 2000-ig - Kiállításaink - A szegedi múzeum alapinformációkat közlő kiállításai

rak; XX., XXL, XXII. Rovargyűjtemény; XXIII. Csigák; XXIV. Ragadozó madarak; XXV. Tengeri puhatestűek. Falakon: őz-, szarvas-, kőszáli kecske-, zerge, és antilopagancsok. - II. teremben: Ásvány- és kőzetgyűjtemény (Dr. Schmidt Sándor gyűjteményej, a szegedi első artézikat földtani szelvénye üvegcsőben. Kövületek és koponyák. Ósállat (mammut, őstulok és ősszarvas) csontok a Tiszából. Geológiai és őskori képek a falakon. " A Szegedi Városi Múzeum hosszabb időre szánt alapkiállításának arculatát esetenként az új szerzeményekből összeállított részkiállítások tették változatosab­bá. A tárgyak időnkénti „felfrissítését" az új szerzemények bemutatásán, továbbá a múzeumi rágókártevők áldatlan munkálkodásából adódó veszteségeken kívül az is indokolta, hogy számos anyagrész a tárolás jellege miatt, a nagyközönség elől gyakorlatilag rejtve maradt. Erre utal az alábbi, 1908-ban megjelent újságcikk is. (A „természetrajzi osztályban") „Nyomtatott részletes katalógusok itt azért sem készíthetők, mert példáiul az entomológiai rész csak részletekben, egymást fölváltó sorozatokban mutatható be. " (SzN 1908. 07. 24.) Érdekes színfoltot lehetett 1916-ban a „47 imitált gombát" tartalmazó „Ehe­tő, ízetlen s mérges gombák" részkiállítás. Erről az évi jelentésben 149 az alábbiak olvashatók: „Az ehető, ízetlen s mérges gombák bemutatására gyakorlati okokból volt szükség, elhelyezésükre egyik szekrénybe üvegtáblát szereztünk be városi költsé­gen. " A régi raktárkiállításban 1919-ben alaposan felforgattak mindent. A rendte­remtés azért vált égetően szükségessé, mert a termekben már akkora volt a zsúfolt­ság, hogy alig lehetett közlekedni (SzN 1919. 04. 23.). Czógler Kálmán az elodázhatatlan átrendezést összekötötte a közművelődési funkció megújításával. Az 1919. évi jelentést 150 idézve: „ I. Átrendezés A múzeum átrendezését a természetrajzi szobák átrendezésével kezdtük. Más­képpen csoportosítottuk a szekrényeket és az egyes gyűjteménycsoportokat bővebb magyarázó felírással láttuk el. Az átrendezést, mint a természetrajzi tár összes ügyeit Czógler Kálmán tanár úr végezte. " A konkrét munka a következőkben összegezhető: Az állattárban: A szegedi Somogyi-Könyvtár és Városi Múzeum 1916. évi fejlődéséről és állapotáról szóló jelentés -Cs. M. Levéltár isz.: 171/1916 nov. 23 150 Jelentés a Somogyi-Könyvtár és Városi Múzeum állapotáról 1919-ben (Irta Móra Ferenc igazgató) - Cs. M. Levéltár isz.: -

Next

/
Oldalképek
Tartalom