A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 3. (Szeged, 2003)

II. fejezet A természettudományi részleg közművelődéséről a kezdetektől 2000-ig - Kiállításaink - A Csongrád megyei múzeumi szervezet meghiúsult kiállításairól

4./ „A Fehértó élete" c. állandó kiállításból kikerült madárpreparátumok többsége a Beretzk Péter-féle letét részeként „átvészelte " a háború alatti és utáni évek ideiglenes elhelyezését. Az áldatlan állapotok sajnos nem múltak el nyom nélkül. A huzamosabb ideig hideg és nyirkos környezetben tárolt dermoplasztikák két egymást követő kiállítást, állaguk további jelentős károsodása nélkül már nem bírtak el. (A „Tisza élővilága" c. állandó kiállítás bontásakor személyesen is meggyőződtem erről.) Azzal, hogy a szikes tavak madárpreparátumai visszakerültek a Móra Ferenc Múzeum raktárba, a végleges pusztulástól menekültek meg. A képzőművészeti kiállítások jellegüknél fogva sokkal kevesebb manuális munkával járnak, mint a speciális installációt igénylő, tárgyakkal, képekkel és grafikonokkal egyaránt szemléltető természettudományos összeállítások. Alapesetben elegendő a képeket egy szöggel, vagy valamilyen akasztóval felrakni a paravánra. Nem véletlen tehát, hogy a legtöbb vidéki múzeum közművelődése szakembertől és a mindenkori közönség igényétől függetlenül szikla szilárdan „művészet kedvelő". A Csongrád Megyei Tanács VB 1964 januárjában megtartott 2. ülése részben a múzeumüggyel foglalkozott. A határozat d. pontjában az alábbiak olvashatók: „Gondoskodjon a Művelődési Osztály arról, hogy a képzőművészeti jellegű kiállítások mellett az eddigieknél fokozottabb számban szerepeljenek más jellegű, elsősorban természettudományos vonatkozású rendezvények, kiállítások. " A kor szokásai szerint Bálint Alajos megyei múzeumigazgató körlevélben tájékoztatta a vidéki múzeumok vezetőit a határozatról. Valószínűleg ennek az unszolásnak tudható be, hogy a hódmezővásárhelyi állandó természettudományos kiállítás terve a 20 éves helyett átkerült a 10 éves távlati tervbe. (Ami tulajdonképpen ugyanaz, mert mindkettő nehezen behatárolható vágyakat fogalmazott meg.) A csongrádi kiállítás ügyét is sikerült tovább passzolni a Művelődésügyi Minisztérium Múzeumi Főosztályához. „Szükséges ezenkívül egy természettudományi vonatkozású kiállítás rendezése is, amelyet esetleg még 1964-ben lehetne megnyitni. Ez attól függ, hogy a Művelődésügyi Minisztérium Múzeumi Főosztálya mellett működő Kiállításrendező Csoport művészi munkatársai hogyan tudják éves programjukba megrendezést beiktatni. " (Nem tudták.) Az 1960-as évek meghiúsult kiállításai híven tükrözik az erősorrend megváltozását. A Beretzk Péter és Csongor Győző nevével fémjelzett hőskor fellendülése „A Tisza élővilága" c. állandó kiállítás átadása után végérvényesen lezárult. Ez a sajnálatos tény közművelődési területen a számok nyelvére is lefordítható. 1967ben a Múzeumi Ismeretterjesztő Központ Propaganda Osztálya számára elküldött jelentésben felsorolták megyénk állandó múzeumi kiállításait. Eszerint a 14 kiállí-