A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 3. (Szeged, 2003)

II. fejezet A természettudományi részleg közművelődéséről a kezdetektől 2000-ig - Kiállításaink - Az állandó kiállítások létrehozásának főbb elemeiről

nikus információkkal és grafikai modellekkel teletűzdelt „okoska" kiállításokat a forgatókönyv íróján és a lektorokon kívül rendszerint senki sem szereti. Mivel a közönség a lábával szavazva messzire elkerüli az efféle bemutatókat, a közölni kívánt információ a transzformációs hiba következtében elvész. Az állandó kiállítások létrehozásának főbb elemeiről A kiállítások mindig behatárolt anyagi (konkretizálható tárgyi, valamint pénzügyi) és humán feltételrendszer mellett valósulnak meg. Bár ezek a tényezők közvetlenül a munkálatok volumenére hatnak, közvetve meghatározzák a kitűzhető célokat is. Szerepük erősen stabilizáló, hiszen tervezni kizárólag az anyagi források által kijelölt keretek között lehet (illetőleg érdemes). A KMI korszakban valóságos rituáléja alakult ki az állandó kiállítások készítésének. Ebben a szükséges lépések keverednek a túlszabályozás elemeivel. Tekintsük át mindkettőt a már többször idézett minisztériumi kiadvány (MMMF 1969) alapján. Először azt nézzük át, ami időtálló. Ilyenek például a rendezési alapelvek, melyek a következők: ,, 1./

Kiállítások előkészítése a. /Kiállítási tervek összeállítása b. / Tématerv készítése cJ Forgatókönyv készítése 2J Kiállítások kivitelezése a./ Előkészítő munkák bJHelyszíni rendezési munkák 3J

Kiállítások átadása, átvétele 4J

Kiállítások karbantartása, lebontása " Ellenpontként idézzünk szó szerint néhány, „igazán hivatalosan hangzó" előírást. „ /./ A tématervet a rendező múzeum a művészeti tervezővel együttműködve a megvalósítást megelőző év június 30-ig köteles elkészíteni. - A tématervet a Múzeumi Főosztály hagyja jóvá, az illetékes országos múzeumok bevonásával. Határozatáról az érdekelt múzeumot és a Központi Múzeumi Igazgatóságot értesíti.