A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 3. (Szeged, 2003)

I. fejezet A természettudományi gyűjtemény - A polihisztorság korától a természettudományi osztály megalakulásáig - Megalakul a természettudományi osztály

kőzettár fejlesztését Varga András geodéta vette át, aki 2000-ig ellátta a megyei múzeumi szervezet számítástechnikai rendszergazda feladatait is. Antal Tamás a kiállításrendező csoportból került át hozzánk. Feladatköre kezdetben ugyanaz volt, mint 1974-ben Hajpál Arankának. Folytatta az összehasonlító halcsontváz gyűjtemény gyarapítását, különös tekintettel Csongrád megye jellemző vízi élőhelyeire. Az így nyert összehasonlító anyag az ásatásokból előkerült halmaradványok azonosítását hivatott szolgálni. Az eredeti elképzelések szerint 1990-re kellett volna a determinált alapgyűjteményt kialakítani. Ezzel egyidejűleg rá testálták a Marián Miklós által létrehozott madár- és emlőscsont gyűjtemény kezelését és fejlesztését. Feladatai 1998-tól az osztály fotó- és diatárának gondozásával egészültek ki. Moldovayné, Varga András és Antal Tamás munkába állításával kétpólusúvá vált a természettudományi osztály, ami a munkajelentésekben és a tervekben is tükröződik. Ezekben elkülönítve tárgyaltuk az ökofaunisztikai-természetvédelmi, illetve a régészethez kapcsolódó (mterdisciplinális) profil problémáit. 1989 és 1994 között a két munkacsoport egyaránt 3-3 főből állt. Az 1990-es évek közepétől jórészt csak papíron létező „interdisciplinális kötődés" 1997-ben véglegesen megszűnt. E kísérlet sorsa igazolja az 1974. évi szerkezeti váltás kapcsán leírtakat. Megfelelő intézményi és anyagi háttér nélkül, a segédtudományok kudarcra vannak ítélve. A néhai szakág lényegesebb eredményei között említhetők Varga András délamerikai útjai. 1993-ban és 1994-ben Peruban Thor Heyerdahl ásatásán vett részt az agyagpiramisok fúrással történő szerkezeti kutatásában. 1996-ban 1997-ben és 1998-ban Bolíviában a Cochabamba völgy inka és preinka településszerkezetét, valamint ennek öko-antrolpológiai sajátosságait tanulmányozta. Kint tartózkodása alatt szoros munkakapcsolatot épített ki a Cochabamba Antropológiai és Régészeti Múzeummal. Több alkalommal segítkezett a megyei múzeumi szervezet régészeti előfelméréseiben. Antal Tamás 1994-ben jelentést készített a Csongrád-Ellésmonostori sírokban talált állatcsontokról, valamint a pitvarosi víztározó helyén folytatott ásatás madárcsontjairól és tojásmaradványairól. Mivel Moldovay Gézáné a régészektől nem kapott határozásra váró famintákat, tudományágat váltott. A néprajzi gyűjteményben lévő, 1906-ban beleltározott hegedű anyagvizsgálatával (Moldovay 1993-1994) sikerült a kétkedőket meggyőznie a xylotómia létjogosultságáról. 1997 után Antal Tamás abbahagyta a halcsontvázak készítését, helyette az osztály igencsak megszaporodott kiállításaiban vállalt kivitelezői feladatokat. Varga András megmaradt az ásványok gyűjtése mellett. Alapfeladataikon túl, esetenként mindketten rész vesznek a természetvédelmi alapfelmérések terepmunkáiban. A Mészáros Ferenc 1984. évi szakfelügyeleti jelentésében nehezményezett dolgok közül a zsúfoltság szűnt meg legkésőbb. 1989-ben, a rendszeres mérgezést és feltöltést nem igénylő tárgyak tetemes hányadát kiköltöztettük a Csongrád me-