A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 2. (Szeged, 1999)

Vetyehát - Fás vegetáció

Felsötorontáli Armentesítő Társulat M. Kir. Folyammérnökség M. Kir. Folyammérnökség Domokos János Algyő lapé Algyő Tápé 18 3,7 18,2 6,4 Erdő Tápé közigazgatási határain belül összesen: Erdő Algyő közigazgatási határain belül összesen: 584.5 hold 665,7 hold Megjegyzés: Az eredeti Scherg (1938) által közölt táblázatban az első három birtokosnál az adatsor egyet ugrik. Ezáltal a Pallavicmi uradalom algyői erdeje Szegedhez, a Körös-Tisza-Maros Armentesítő Társulat Tápai erdeje Pallavicinihez került. A hibát korrigáltuk. A szabályozások óta a nagyobb tiszai árhullámok a Maroslele-Klárafalva vonaltól Ny-ra rendszeresen elöntik a Maros hullámtereit is. Tóth Mária (1967) úgy jellemezte ezt a visszaduzzasztási területet, mint mély fekvésű, évente legalább egyszer tartósan elöntött vidéket. Az itteni erdők aljnövényzetében szinte kizárólag Salicetalia komponensek domináltak, ami jól mutatja a tartós vízborítás szelekciós hatását. Ebben az időben (az 1960 as évek közepén) még viszonylag jelentős nagyságú hullámtéri legelök, kiterjedt tisztások és szántóföldek tették változatossá a tájat. Napjainkban a védelemre javasolt részeken a természetes társulásoknak tekinthető bozótfüzesek (Salicetum triandrae) és a természetközeli cönózisoknak számitó fűz-nyár ligeterdők (Salicetum albae-fragilis) -6. és 7. kép- mellett meglehetősen változatos kultúr konszociációkkal találkozhatunk. Az 1994-ben érvényben levő erdészeti üzemtervek szerint a torkolattól Vetyehátig terjedő hullámtéren a fehér füzesek és a (részben hazai) nyarasok mellett a kocsányos tölgyesek is domináns társulásoknak számítanak. Az áradások által szabályozott (külső regulációjú) terület csúcstársulását alkotó tölgy- kőris-szil ligeterdők (Fraxino pannonicae-Ulmetum) főleg a Landorral határos K-i részen találhatók. Részarányuk maximum 5-8 %-ra tehető.(Ha nagyon szigorúan nézzük ezek is Quercetum cultumok). A füz-nyár ligeterdő élőhelyére telepített tölgyesektől (Quercetum roboris cultum) történő elkülönítésük elég nehéz feladat, mixel a kérdés kizárólag az aljnövényzet alapján dönthető el. A cserjeszint gyakorlatilag értékelhetetlen, hiszen az üzemtervezett erdőkben előforduló Querco Fagetea elemek (Eunymus europeus, Lygustrum vulgare) -közvetve, vagy közvetlenül-, de mindenképpen telepített flóratagok. Az ültetett állományok kategóriájába sorolt erdők (Quercetum roboris cultum) vagy nudum faciesüek, vagy egyéb, a Salicetum albae-fragilis társulásokra jellemző aljnövényzettel rendelkeznek. Lényegében