A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 2. (Szeged, 1999)

Vetyehát - A téma néhány speciális helytörténeti vonatkozása

eddig leírtakat) áthagyományozódott az egykori makai úttól északra fekvő vidékre. A legújabb l:10.000-es léptékű térképek szakmailag kétségtelenül helyes, ám mechanikus névadása eddig is sok félreértésre adott lehetőséget. Mivel a természetvédelem alatt álló objektumok megjelenítésére ezeket használják, számos kiadvány mellékletében a vetyeháti védett szürkenyarat (helytelenül) a Maros folyó bal oldalán tüntetik fel. A téma néhány speciális helytörténeti vonatkozása A múlt századi szegedi,, zöldek " véleménye a Tisza folyó szabályozásáról Szeged város egykori közjegyzője Okrutzky (Abafi) Aurél hobbijának élő halász-vadász emberként alaposan bejárta a környék ártereit. Bár a nagyszabású természetátalakítás pozitívumait sohasem vitatta, felfigyelt annak árnyoldalaira is. Gondolatvilága (Okruczky 1864/a) rendkívül közel állt a mai zöldekhez. (Nevét Okrutzky -a publikáció helytelenül cz-vel tünteti fel, ami értelemszerűen meghatározza a hivatkozást.) Nézzük meg pontokba szedve miként vélekedett a folyamszabályozás hatásairól 1./ Miként hatott a Tisza szabályozása a halállományra? „Jelenleg, mióta a tiszaszabályozás kiszárította a Tisza és Maros partvidékeit, vadásztéreink vadbőség, minőség és változatosság tekintetében felényinél alább csökkentek, -a Tisza pedig, melly a világ minden statistikája szerint Európa leghaldúsabb folyója volt, most a többi folyókkal tart e tekintetben arányt." 2.1 Hogyan befolyásolták a változások az ártéri gazdálkodást mesteri módon elsajátító helyi lakosság életét? „Nem is áldja a tiszamelléki nép embere nagyon a tiszaszabályozást. Mert mig Tisza és Maros a, sokhelyt máris 3-4 öl magas töltések közé nem szorította, volt a népnek nádja, gyékénye, fája, szénája, hala, tojása és vadja, tehát olcsón szerezhette meg hajléka tetőjét, télre tüzelőjét, marhájának a takarmányt a legelőt, magának a húsételt, tésztájához a tojást, -pedig a vadlúd s vadkacsa tojásával készült csusza jobb ám a házi aprójószág tojásával készült tésztánál." 3./ Milyen lesz az árvédelem a későbbiekben? „És mi szép lesz a Tisza partja egy évszázad múlva, ha majd a mérnökcsinálta partjait át nem léphető, rendesen minden ötödik évben túláradó folyó, medrét néhány öllel emelte, s folyvást fenyegetve a máris magas töltéseket, ezek folyvást újra meg újra s annyira feltöltettek, hogy végre a töltés magasabb lesz mint a közelében álló templom tornya." Nagyon nehéz Okruczkyval vitába szállni, mert amit leírt az többnyire be is igazolódott. Nézeteivel nem állt egyedül. Lakatos Károly (1898) Istvánffyra és Czimerre hivatkozva méltatta a Tisza hajdani halbőségét. írásaiból meglehetősen