A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 2. (Szeged, 1999)

Vetyehát - Rendszertani összegzés

Ren dszertan i összegzés A Cerambycidak latin nyelvű nomenklatúrájának átirása sajnos ismét „időszerűvé" vált. A jelenlegi névváltoztatási hullám elsősorban a genusokat érinti. Az új genusok némelyike érthető és indokolt, néhányuknál azonban hiányzik a taxon stabilitása miatt elengedhetetlen minimális genetikai alap. Úgy tűnik a spekulatív jellegű nevek kirostálódásához bizonyos időnek el kell telnie. Mivel az 1990-es évekig mind nálunk, mind a környező országokban a régi nevezéktant használták, a gyakorló természetvédelmi szakemberek megfelelő nomenklátor híján képtelenek eligazodni az új nevezéktanban. Az 1971-ben megjelent Kaszab Zoltán féle Fauna Hungáriáé kötet átmenetileg egyezményes (és elégséges) alapnak tekinthető. Lassan eljutottunk odáig, hogy a magyar elnevezések stabilabbak a latinoknál, ezért célszerű minden fajnak magyar nevet is adni. A névadás szabályait figyelembe véve az eddig megjelent alapmunkák (Győrfi 1957, Hegyessy 1997, Kaszab 1971, Medvegy 1987) adatai prioritás értékűek. Új elnevezésre kizárólag akkor érdemes javaslatot tenni, ha a kérdéses faj eddig egyáltalán nem rendelkezett magyar névvel. Faunajegyzékünkben ezen speciesek magyar elnevezése előtt a Jav. rövidítés olvasható. A Maros völgy Cerambycidái között az eligazodást olyan névsorral próbáljuk megkönnyíteni, amelyben a magyar név. a Fauna Hunganae nevezéktana valamint az 1980-as-1990-es évek revíziói alapján kialakított új nomenklatúra együtt szerepel. A genusok és a fajok sorrendje a Kaszab (1971) féle alapmüvet követi. A xylofág és a xylo-caulofágok fajoknál a hullámterek adatait értékeltük, a caulofágoknál a hullámterekeken kívül az egykori jobb parti Maros ártérre is kiterjedtek a vizsgálataink.