A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 1. (Szeged, 1999)

Gaskó Béla: Emlékezés Vellay Imrére (1850-1898) különös tekintettel a szegedi városi múzeumot érintő adatokra

holdszarvú ganéjtúró Copris lunaris orrszavú bogár Oryctes nasicornis magyar virágbogár Potosia hungarica pompás virágbogár Potosia aeruginosa diófacincér Megopis scabricornis alföldi virágcincér Vadonia steveni pusztai gyalogcincér Dorcadion arenarium helycsen /Csiki 1906/ revíziója nyomán Dorcadion decipiens 1 Szeged-Alsótanya nagy kutyatejcincér Oberea euphorbiae 2 Körtöltés menti részek 1889. V. 20., 1889V.15. Ebben a korai időszakban a determinálás magyar határozók híján csaknem kizárólag német nyelvű könyvekből történt. Az alapmunkákban kevés kivétellel a német, vagy jobb esetben az erősen leszűkített közép-európai régióra találhatók ökofaunisztikai utalások. A magyar bogarász legfeljebb azt tudhatta meg belőlük, milyen mértékű az adott faj előfordulása a német nyelvterület egyes vidékein. A kritika nélkül átvett adatok azután többnyire (a szóban forgó család, nemzetség, esetleg faj tüzetesebb hazai revíziójáig tartó) téves következtetésekhez vezettek. Bár a Rovartani Lapok hasábjain sorra jelentek meg a faunisztikai részeredményeket tartalmazó apróbb-nagyobb cikkek, a kirajzolódó faunakép egyenlőre meglehetősen mozaikszerű. Különösen a kevésbé fajgazdag Alföldön óriási területek maradtak sokáig fehér foltnak. Igazán átfogó felmérésekre kevesebben vállalkoztak. Ilyen összefüggésben válnak fokozottan értékessé Halász Árpád (1902) makói, továbbá Vánky József és Vellay Imre (1894) Szeged környékét összegző tanulmányai. 2 Maros-torkolat 1886. V.9. / Szeged belterület 1893.VI.23. 1 Boszorkánysziget 1887. V. 22., 1892. V.27. / Újszeged 2 Boszorkánysziget, Újszeged 3 Dorozsma 1889. VI. 9., 1890. V. 11., Palics 1892. VI. 3.