A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 1. (Szeged, 1999)

Gaskó Béla: Emlékezés Vellay Imrére (1850-1898) különös tekintettel a szegedi városi múzeumot érintő adatokra

EMLÉKEZÉS VELLAY

IMRÈRE. megtanult angolul. Nagyszámú külföldi cserepartnereivel német és angol nyelven levelezett (SzN. 1895 08 18.). Valószínűleg megpróbált az egyetemi tantárgyakból óralátogatás nélkül levizsgázni, ami természetszerűleg nem sikerülhetett. A Szegedi Naplóban két névtelen cikk is megemlékezik erről.az életrajzi momentumról (SzN 1895 08. 18., 1898 08. 09.). „Az egyetemen azonban, midőn vizsgára jelentkezett, elutasították, mert nem volt beiratkozva a bölcsészi kar hallgatói közé. " (SzN 1895 08. 18) „Könyveket hozatott, nekik feküdt s pár év múlva, mikor teljesen elkészült, elment Budapestre, hogy a vizsgáit letegye. Ott érte lesújtólag a fölvilágosítás, hogy csak az tehet vizsgát, aki hallgatója volt az egyetemi előadásoknak. " (SzN. 1898 08.09.) Olyasvalaki írhatta ezeket a sorokat, aki alaposabban ismerte Vellayt és aki barátjának tekintette őt. Elsősorban Vánky Józsefre gondolhatunk. Hivatalnokoskodása alatt Vellay igen takarékosan élt, éveken át szinte kizárólag kenyeret és tejet evett. Ha sonkát is vásárolt magának, az már kivételes eseménynek számított. Minden pénzét szakkönyvekbe fektette. Kora tavasztól késő őszig (a vegetációs periódusban) napi elfoglaltsága meglehetősen változatosan alakult. Szigorú napirendjét legfőbb az időjárás változtathatta meg. Ismét Jablonowskit (1898/a) idézve: „Gyűjtését szenvedéllyel folytatta: mihelyest csak az irodából kiszabadult, rögtön künn termett.... Délben egy darab kenyérrel a zsebében futott ki Szeged határába és három órakor már a hivatalban ült; és míg sokszor éjjel 12-1 óráig elült és gyűjtött anyagát rendezte, addig reggel 5-6-kor már megint künn volt. " A nagy mű Régi elképzelése vált valóra, amikor Vánky József reáliskolai tanár bevonásával 1886 és 1893 között felmérte Szegednek és távolabbi környékének teljes bogárfaunáját. Eredményeiket 1894-ben közlik (Vánky-Vellay 1894). A 316 kirándulás főbb gyűjtőhelyei a következők: Szeged szorosabban vett belterülete, Újszeged, Marostorok, Boszorkánysziget, alsó- és felsővárosi feketeföldek, Deszkás temető, Körtöltés (amit szakaszokra osztott), Tápai rét, Felsőtanyák (Szatymaz, Oszeszék), Alsótanyák (Nagy István, Ladány, Domaszék), Dorozsma (Nagyszék), Horgos (Kamarás-erdő), Palics és környéke. Munkájuk eredményeképp ,,1206 faj és fajta bogarat" mutattak ki. Ez részletesebben lebontva 1171 faj, 4 alfaj és 45 változat .Az eltérés abból adódik, hogy néhány fajnak a törzsalakja nem került elő, csak valamely változata vagy alfaja. Az előfordulások mértékét 1-től 5-ig terjedő skálán adták meg. Az l-es azt jelentette, hogy a bogarat csak egyes példányokban észlelték, a 2-es, hogy szórvá-