A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 1. (Szeged, 1999)
Varga András: Egy völgy az Andokban
A Pairumani gabonakutató intézet munkatársai 1986 és 1998 között mért csapadék értékeinek éves összege jelentős különbségeket mutat. 1986 csapadékban gazdag évnek számított, az éves összesített érték elérte a 920 mm-t, ugyanakkor 1998-ban ez csak 487 milliméter volt. ( 1. melléklet) Az éves átlag hőmérséklet 16 °C, a feljegyzett abszolút maximum hőmérséklet 34 °C, míg a minimál érték -4 °C. A relatív nedvességtartalom éves átlag értéke 44%. A völgy egyes részein ma is az évente kétszeri-háromszori aratást biztosító öntözéses kertgazdálkodás folyik. Elsősorban zöldség- és gyümölcsféléket termesztenek. Hasonlóan intenzív müvelés alatt állhatott a völgy legalább a Tiwanaku korszaktól kezdve, erről a völgybeli Tiwanaku lelőhelyek magas száma tanúskodik. Inka kon jelentőségét pedig az mutatja leginkább, hogy az Urubamba/Vilcanota folyó völgyétől délre ez volt az egyetlen mezőgazdasági szempontból igazán kedvező, nagy kiterjedésű völgy. Kedvező adottságára már az egykori Inka Birodalmat beutazó krónikások is felfigyeltek, akik búza- és kukoricatermesztésre, állattartásra kedvező, termékeny völgyként említik. A hidegtől és a mesterséges öntözés miatt a szárazságtól egyaránt megkímélt hegyvidéki övezeten belül, egyaránt alkalmas gabona- és zöldségfélék termesztésére, ugyanakkor a lámafélék tartásának nem kedvez. A Cochabamba völgyben rendelkezésre álló viszonylag nagy mennyiségű víz lehet a magyarázata annak, hogy az inkák miért éppen ezt a völgyszakaszt választották az állami földek helyéül. Teraszok kiépítésével a hegylábi törmelékkúpok területeinek egyes részeit is alkalmassá tudták tenni mezőgazdasági termelésre. A talaj termőképessége természetes állapotában erősen korlátozott. Humusz, szerves anyag itt nem képződik olyan mértékben, hogy ez a szükséges tápanyag utánpótlást biztosítsa. A földművesek kizárólag akkor reménykedhetnek a többszörös betakarításban, ha a termőföldet intenzíven trágyázzák. A Rio Rocha és az időszakos folyók mellett e terület inka kori gazdasági életében fontos szerepet játszhatott a Cotapachi-tó. Alighanem a száraz évszakban szinte teljesen kiszáradó sós tó körüli mikroklímára vezethető vissza, hogy a környéken ma ismert inka kori raktárbázisok kivétel nélkül a tó körül helyezkednek el. A Cochabamba-völgy éghajlatát tekintve az Andok magassági értékei alapján megállapított övezetek közül az ún. quishua övezethez tartozik. A vidék hőmérsékleti viszonyai ennek megfelelően kellemesnek mondhatók. Az évszakos hőingadozás viszonylag csekély, bár jelentős különbség mutatkozik a nappali és éjszakai hőmérséklet között. A nappali maximum és az éjszakai minimum között gyakori a 25 °C eltérés is A csapadék mennyiségének területi eloszlásában szintén nagy szórás mutatkozik, annak ellenére, hogy a völgy szélessége legfőbb elvétve haladja meg a 10 km-t. (5. kép)
