A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 1. (Szeged, 1999)
Varga András: Egy völgy az Andokban
EGY VÖLGY AZ ANDOKBAN Szemelvények a Cochabamba völgy múltjából és jelenéből Varga András 1996 és 1998 között a bolíviai Cochabamba völgyben három alkalommal végeztünk Gyarmati Jánossal 1 régészeti, kulturális antropológiai, továbbá ezekhez kapcsolódó természet- és gazdaságföldrajzi kutatásokat az OTKA támogatásával. Jelen dolgozatomban a természeti és gazdasági jellemzők közül emelek ki néhány sajátos vonást. Természeti viszonyok és ezek hatásai. Az Andok hegyláncai által körbezárt, 3500-4000 m magasan fekvő fennsík az Altiplano vagy Puna, amely elsősorban állattartásra és őshonos andesi gumósok termesztésére alkalmas. Ezért ezen a hatalmas, számos prekolumbián civilizáció szülőhelyének tekintett területen különösen fontosak voltak az élelemtermelésre, mindenek előtt a gabonafélék termesztésére alkalmas, alacsonyabban fekvő, kedvező hőmérséklet-, csapadék- és talajviszonyokkal rendelkező völgyek. Ezek egyike La Paztól délkeleti irányban 400 km-re, az Andok keleti láncai a Cordillera de Cochabamba a Cordillera del Tunari és a Cordillerra Mazo Cruz által körülfogott, 2500-2650 m magasan fekvő Cochabamba-völgy. (l.térkép)(l., 2. kép) A hosszan elnyúló völgy először kelet-nyugati, majd Quillacollo után déli irányba fordul. Jelenlegi arculatának kialakulásában döntő szerepet játszottak a patakok, folyók hordalék lerakásai és a hegylábaknál jelentkező erózió.(1. ábra) A környező hegyek kőzeteinek kialakulása az Ordovicumra tehetőek. Ez alól kivételt jelent a Cordillera Mazo Cruz, amely geológiai szempontból sokkal összetettebb képet mutat. Alkotó kőzeteiben devon, perm és kréta mészkövet, márgát, homokkövet, konglomerátumokat találhatunk. Ezeken kívül a harmadidőszakbeli aktív vulkanikus működésre utaló andezit sem hiányzik. A völgyben ma előforduló mészégetés is az itt található mészkőre épül. Ásványtani szempontból jelentős a területen majd mindenütt előforduló hematit amely kérgekben, illetve a 10 mm-t is meghaladó fennőtt kristályokban található. Kalcitból néhány centiméteres kristályok alakultak ki, ezek többségén másodlagos oldódási nyomokat figyelhetünk meg. Terepbejárásaink során vízmosásokban kvarc geódákat találtunk, amelyek 1 Budapest, Néprajzi Múzeum
