A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 1. (Szeged, 1999)

Kőhegyi Mihály – Rékási József: Adatok Észak-Bácska madarainak vonulásához, különös tekintettel a fehér gólya (Ciconia ciconia) ökológiai vizsgálatára

hály segítségével. Kőhegyi Mihály a bajai Déri-kert Hősi emlékmüvén fészkelő gólyák életét kísérte figyelemmel, s több gyomortartalom vizsgálatában is részt vett. A 811 gyűrűzött fehér gólyából dolgozatunk zárásáig: 1992. VI. 30-ig összesen 19 egyed visszajelentését kaptuk meg, ebből 10 hazánkban került meg. A legtávolabbi, 10 000 km-re fekvő dél-afrikai George District határában pusztult el lucernavegyszerezés közben, a gyürűzés utáni egy éven belül. (Mátételkén gyűrűztük.) Az egyik Szeremlén gyűrűzött gólyánkat Izraelben német ornithológusok több napon keresztül teleszkóppal kontrollálták hat évvel a gyürűzés után. A gólyafiókák közül egyévesen 14 (Izrael, Dél-Afrika 2 példány, Törökország, Bulgária, Hercegszántó, Regöly, Szeremle, Katymár, Gara, Kiskundorozsma, Bácsbokod, Baja, Bácsalmás), kétévesen 1 (Törökország, Rodostó környékén), háromévesen 1 (Hercegszántó), ötévesen 1 (Dél-Afrika, Fokföld, Katymáron gyűrűzve), hatévesen 1 (Etiópia) példányt jelentettek vissza. Irodalmi adatok alapján tudjuk, hogy a fiókák három éven belül a szülöfészkükbe nem jönnek vissza. A nagy afrikai szárazság miatt Etiópiában, Szudánban a vonuló gólyákat rakétákkal lövik s elfogyasztják, talán ezért van, hogy az utóbbi években nem kaptunk vissza gólyáról gyűrüzési jelentést. A Spiegel c. német lap 1992-es száma mutat egy olyan fotót, amint a bennszülöttek egy nyíllal sebzett gólya után futnak, s elfogva már kopasztották is. Adott terület gólyaállományának évenkénti alakulását több, évenként másmás intenzitással ható tényező komplex módon befolyásolja. Ezek közül legjelentősebb a gólyák sikeres érkezése, a páralkotásuk, költésük eredménye, továbbá a terület időjárási viszonyai, különösen a csapadék eloszlása. A költőpárok térbeli megoszlása szoros összefüggést mutat a vidék talajadottságaival. A gólya számára kedvező a vízzáró talajtípus (Jakab, 1991). A homokos talajú Bácsszőlősön csatorna hiányában, valamint a monokultúrás szőlőtermesztés miatt egyáltalán nem volt költés s fészek sem a tizenhat év alatt! A fehér gólyák zsákmányszerzését a 7. táblázatban adtuk meg. Az egér, a hal, vízisikló, mezei pocok, csibor, béka, rezes futrinka, csíkbogár és a csiga a leggyakoribb táplálékuk. Bácsalmás határában az 1970-es években több éven keresztül vizsgáltuk a gólyák aktivitási körzetét, táplálékszerzési területét, amelyeket előnyben részesítenek. A gólyaköpetek vizsgálatát korábbi dolgozatunkban adtuk meg. A részletesebb vizsgálatoknál szükséges volt a helyszínen megfigyelni a táplálékkereső és táplálkozó gólyát, valamint az elpusztult gólyák emésztetlen gyomortartalmát analizálni a köpetvizsgálatok mellett.