A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 1. (Szeged, 1999)

Kőhegyi Mihály – Rékási József: Adatok Észak-Bácska madarainak vonulásához, különös tekintettel a fehér gólya (Ciconia ciconia) ökológiai vizsgálatára

700 g élelemre van szükségük, ami annyit jelent, hogy a gólyáknak 3x700 g + 2x500 g = 3100 g élelmet kell naponta szerezniük. A hím gólya általában több időt tölt táplálékkereséssel. Faj Vándorpatkány (Rattus norvegicus) Testsúly (g) 400-500 A zsákmányállat száma, amely egy gólyacsalád napi 3100 g-os élelemigényének fedezéséhez szükséges 7-8 Vízisikló (Natnx natrix) 100-200 16-31 Vakondok (Talpa europaea) 80-100 31-39 Hal (15-20 cm) (Pisces sp.) 80-100 31-39 Mezei pocok (Microtus arvalis) 30 cca 103 Béka (Rana sp.) 10-15 207-310 Földi giliszta (Lumbricus terrestris) 1,5 cca 2067 Minél nagyobb testű a gólya zsákmánya, annál kevesebb kell belőle, ami kisebb munkát is jelent számára. A gólyák azt eszik, amiből a legtöbb van és legkönnyebben elérhető. Mikor az átlagos élelemmennyiség kb. 12-20 g/perc, a gólya egy óránál is többet tölt ugyanazon a helyen. Ha viszont csak 7 g táplálékot tud egy perc alatt gyűjteni, az a gólya igényét nem elégíti ki, s ilyenkor negyed óra alatt elhagyja a területet (Skov, 1989). A fiatal madarak három héttel első repülésük után és három héttel az Afrikába való költözésük előtt csak félig olyan hatékonyak, mint a szülők. Még augusztus közepén is rászorulnak a kiegészítő táplálásra. Ezért sok fiatal gólya elpusztul az első évben a költözés alkalmával. A gólyák alig 2-4 héttel azután költöznek délnek, hogy a fiatalok elhagyták a fészket. Általában először északnyugatnak szállnak, folyók mellett gyülekeznek, s úgy vágnak neki a tízezer