A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 1. (Szeged, 1999)

Kőhegyi Mihály – Rékási József: Adatok Észak-Bácska madarainak vonulásához, különös tekintettel a fehér gólya (Ciconia ciconia) ökológiai vizsgálatára

1899-ben a dán Mortensen tanárnak jut eszébe, hogyha könnyű fémből készült gyűrűket teszünk a madár lábára, amelyre a jelölés helyeit, helyesebben a tevékenységet irányító intézmény székhelyének nevét és egy számot véstek a madár befogásakor, teljes biztonsággal megmondható vonulásuk iránya. Ezt a módszert veszi át 1903-ban Thienemann, majd 1908-ban a magyar Schenk, és nagyobb arányokban végzik a madarak gyürűzését. E kutatási módnak azonban ekkor még igen sok az ellenzője. Igen veszélyessé tette az ellenvéleményt az, hogy egy olyan népszerű író, mint Floericke képviselte. Magyarországon még Madarász Gyula is kineveti Schenk kezdeményezését, amelyet a minden új iránt érdeklődő Herman Ottó karolt föl. Az első hazai gólyagyűrűzés után elmúlik egy év, és Schenk gólyái közül egyet Dél-Afrikából jelentenek vissza. Ezzel megtört a jég, és elhallgattak a kutatás ellenzői. Ma is párizsi székhellyel és Euring névvel működik egy szervezet az európai gyűrüzési eredmények koordinálására. A madarakat részint öreg, részben fiókakorban - ha még fészekben gyűrűztük a fiókát, akkor pullus, ha már kissé repülni is tud, akkor iuvenilis példányról beszélünk gyűrűzhetjük. Angliában a vonuló vadlibacsapatokat rakétákkal kilőtt hálók segítségével fogják be, s gyűrűzik nagy tömegekben. A csehszlovákok, németek a récék, vadlibák szárnya alá helyezik az alumíniumból készült feliratos jelzést, s még a madarak nyakába is tesznek egy színes műanyagból készült jelzést, amelyet távcsővel is le lehet olvasni. A gyűrüzési eredmények igen sok kérdést vetettek föl és tudtak megválaszolni. A gyűrűzésnek köszönhetjük a madárvonulás útján kívül a madarak életkorának meghatározását is. Ezenkívül azt, hogy a tojó vagy a hím, vagy mindkettő kotlik-e, s ha a tojó, akkor a fiókák vezetését a hím végzi-e? A hazai széki lile mennyire elszigetelt pl. a Dobrudzsában költő populációtól? A szülők, fiókák viszszajönnek-e szülőhelyre? Aduitus madarak a fészkelési időben nem hagyják-e el fészkelőterületüket? Színes gyűrűvel még jobban lehet követni a helyhűséget, a költésbiológiát, a táplálkozást, melyik nem vesz részt a fióka nevelésben. Örökbe fogadnak-e más fészekaljból származó fiókát? A hálóval befogott madarakon méréseket is végezhetünk. A vándorló madarak evezői hosszabbak, mint a nem költöző madaraké. A gyűrűzött madarak adatokat szolgáltatnak a vándorlási távolságra, a vonulás sebességére, a vonulás irányára, az egyes csapatok összetartozására, a telelő területekről téli vendég madaraink honnan érkeznek hazánkba, — és nagyobb anyag esetén — a különböző fajok átlagéletkorára. A szülők és a fiókák sorsa nyomon követhető. A többszörösen visszafogott példányok szolgáltatják a leghasznosabb adatokat, tudományos értékük felbecsülhetetlen. így eldönthető a változó vagy állandó vándorlási út kérdése. A vándormadarak többsége ugyanis tavasszal és ősszel ugyanazon az útvonalon repül, de akadnak olyan fajok is, amelyek más útvonalon