A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 1. (Szeged, 1999)

Gaskó Béla: Dr. Csongor Győző (1915-1997)

bottal „letapogattuk" az aljzatot, a talaj a legváratlanabb pillanatokban kezdett el süllyedni a talpunk alatt. Egyre nagyobb gondot jelentett neki herbáriuma. (1985-ben 3217 herbáriumi lapot őrzött lakásában, köztük közel 300 példány kosbort és ugyanannyi páfrányt. -Csongor 1985-) A rendkívül érzékeny preparátumok számára az optimális környezet kialakítása meglehetősen nehéz feladat. A túlzottan kiszáradt növények könnyen töredeznek, nedves környezetben a penészesedés okozhat problémákat. Ilyenkor rendszerint a határozás szempontjából fontos részletek semmisülnek meg. A múzeumbogár- és a molyrágás miatt egyetlen mérgezés elmulasztása is katasztrofális következménnyel járhat. A kérdés megoldására Csongor Győző alapvetően új módszert dolgozott ki. A herbáriumi lapokról színes fénymásolatokat készített, ami lehetővé teszi a minden részletet és adatot korlátlan ideig megőrző számítógépes nyilvántartást. 1984-ben a Múzeumi kutatások Csongrád megyében c. periodikában jelent meg előzetes közleményként „A készülő Jókai-növényszótárról" c. írása (Csongor 1984). A legnagyobb magyar író növényneveit a Bálint Sándor-féle (1957) Szegedi Szótár alapelveinek megfelelően kívánta feldolgozni. A terjedelmében is hatalmas anyag elemző feldolgozása egyéb elfoglaltságai miatt meglehetősen lassan haladt. Az ország legkiválóbb floristái 1996-ban Jávorka Sándor díjjal ismerték el tevékenységét. Egyéb fontosabb kitüntetései: Munka Érdemérem ezüst fokozata (1974-ben), Szegedért emlékérem ezüst fokozata (1994-ben). A botanikusokon kívül a numizmaták körében is szaktekintélynek számított. 1947-től tagja a Magyar Numizmatikai Társulatnak, 1970-ben egyik megalapítója az éremgyűjtők szegedi szervezetének. 1978 és 1994 között a Magyar Éremgyüjtők Egyesülete Csongrád Megyei Szervezetének elnöke volt, ahol leköszönése után tiszteletbeli elnöknek választották. Főbb munkái közül mindenképp említést érdemelnek az 1969-ben T Simon Ilonával közösen írt (Csongor-T Simon 1969) „Szegedi emlékérmek és plakettek" valamint „A szegedi éremgyüjtés kezdetei" című történeti összegzése, amely 1982-ben jelent meg (Csongor 1982/b). Numizmatikai munkásságát a Széchenyi és a Reizner jutalomérmek legmagasabb fokozatával ismerték el. Tanáros precizitással rendszerezett ásvány és kőzetgyüjteményét bármely múzeum megirigyelhetné. Filatelistaként elsősorban a növényeket ábrázoló bélyegeket igyekezett beszerezni. Valóságos fotó- és várostörténeti adatbázist állított össze régi képeslapokból. Közel 6000 kötetből álló helytörténeti könyvtára 1989 óta intézményünk tulajdona. Mint lelkes közművelő a legkülönbözőbb témákból 2.000 körüli előadást tartott és számos kiállítást rendezett. Rádió és TV szerepléseit kivételes tárgyi tudásán felül kissé fanyar humora tette egyénivé. Személyiségéből adódóan kiváltképp kedvelte Szeged anekdotakincseit, melyeket maga is szorgalmasan gya-