A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 1. (Szeged, 1999)

Kováts Lajos: Az Érmellék madarai, különös tekintettel az Ér mocsarai lecsapolásának ökológiai következményeire

rajzi adottságokkal elkülönült tájegységek ornisát ismertetik. Az utóbbi évtizedekben azonban már szinte maradéktalanul nélkülözzük ezeket a klasszikus témájú írásokat. /.../ Ha ugyanis a természeti környezet célratörő kezelésével foglalkozunk, ennek elengedhetetlen feltétele, az adott terület élővilágának leltári pontosságú ismerete, és az azt befolyásoló ökológiai változások történeti áttekintésű megismerése is. A szerző tanulmányát a gyakorlati élet szempontjából ezért tekintem különösen értékesnek. Az Érmellék a Kárpát-medence különleges szigete. Tájképi varázsa, etnikuma, növény és állatvilága, kultúrtörténeti adottságai egymással öszszefonódó, bonyolult problematikát jelentenek. Ezt Kováts Lajos ösztönösen megérezte, amikor mindenre kiterjedő szintézisszemlélettel a személyes érzelmekig bátran vállalta a szakterületén túltekintő feldolgozást. /.../ Ez a dolgozat nem csak kizárólag ornitológusnak készült, a földrajzkutató, etnográfus, a helytörténész is bőven talál benne érdekes adatokat. /.../ Mint professzionista természetvédő, gyakorlati hasznosítás szempontjából is nagyon örvendetesnek tartanám, ha ez a nagyon sok, lelkiismeretes, pontos munkával készült tanulmány megjelenhetne, mert az Érmellék természettudományos ismeretanyaga ezideig nagyon szerény, a terület pedig még ma is nemzetközi jelentőségű érték az ornitológia szempontjából . /.../" Mivel vonatkozó dolgozatom a korábban elmondott objektív okok miatt nem találhat kiadóra, azért a dolgozat rövidítése érdekében tett jóindulatú lektori javaslattól eltekintek, sőt a teljesebbé tételérdekében azt - az egyes fajok leírásánál - korábban ugyancsak a rövidítés céljából mellőzött, saját megfigyelési adataim pontosításával /év, hó, nap stb./ egészítek ki. Dr. Kováts Lajos Fehérgyarmat, 1988. február.