A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 1. (Szeged, 1999)
Gaskó Béla: Dr. Csongor Győző (1915-1997)
nak egyes munkatársai részéről hatott ez nagyon bántóan. A teljességhez hozzátartozik, hogy az (időnként gyerekes) okvetetlenkedéseket nem Csongor Győzőnek, hanem a kiállítás koordinátorának dr. Marián Miklósnak adresszálták (Gaskó 1999). A helyi viszonyok sem alakultak sokkal kedvezőbben. A korabeli értékrendre jellemző, hogy Bálint Alajos el sem ment a megnyitóra. A házigazda tisztségét Csongor Győzőre ruházta át. A barátságtalan fogadtatás nem vonatkozott sem a szakma egészére, sem a közönségre. A két kiváló muzeológus által készített, 1977-ig fennálló kiállítás mindent „tudott", amit a hagyományos diorámás szerkesztéssel meg lehet valósítani (Gaskó 1999). Vita folyik arról, hogy Csongor Győző a Móra Ferenc Múzeum igazgatóhelyettese volt-e vagy sem. Egyes visszaemlékezésekben (Kikli 1997, Tandi 1991) is találkozhatunk ezzel a titulussal, melynek a személyi anyagában 3 semmilyen nyoma sincs. A Móra Ferenc Múzeum adattárában a természettudományos vonatkozású iratok között találtunk néhány dokumentumot, amelyek közelebb visznek az igazsághoz. A teljesség igénye nélkül ilyen a „leltárnapló jelentése" tárgymegjelöléssel 1953 09. 25.-én 12 írott levél és az 1953 11. 27-én 15 keltezett „ természettudományi munkálatokra munkaerő kérelem" tárgymegjelölés alatt olvasható dokumentum. Mindkettőt dr. Csongor Győző írta alá, méghozzá múzeumvezető helyettesként. Úgy vélem a titulust hivatalosként kell elfogadnunk, hiszen az egészen valószínűtlen, hogy 1953-ban hivatalos iratokon valaki csak úgy igazgatóhelyettesi (múzeumvezető helyettesi) titulust adományozzon magának. Szóbeli megbízatásra utal egy 1960-ból származó aláírás (dr. Csongor Győző tud. kutató, a múzeum igazgatója helyett) 16 . A kérdés eldöntéséhez további fontos támpontot szolgáltat az a levél, amelyben Bálint Alajos értesíti dr. Liptai Ervin minisztériumi főosztályvezetőt a Tisza kiállítás megnyitójának időpontjáról. Eszerint: „Helyettem Csongor Győző veszi át a házigazda szerepét, aki különben is helyettesem. "(Gaskó 1999) Idősebb kollégák egybehangzó állítása szerint tényleg történt ilyen szóbeli megbízatás. A helyettesítés általános érvényű volt, nem szorítkozott körülhatárolható alkalmakra. Mivel a megbízatás nem írásban történt, feltehetően senki sem vonta vissza. Csongor Győző egy beszélgetésünk során 1996-ban a következőket mondta ezzel kapcsolatban: „ Eddig úgy tudtam, hogy igazgatóhelyettes is voltam, de ha nem, hát nem. Ezentúl hivatalos helyen Jávorka díjas flórakutatóként fogok bemutatkozni. " Az 1950-es évek végétől anélkül, hogy botanikai kutatásait félbe hagyná egyre inkább a történetiség felé fordul. A szemléletváltás természettudományos tárgyú írásaiban is tükröződik. A Móra Ferenc Múzeum herbáriumának feldolgozásakor (Csongor 1960/a) bár szerves egységet alkot a botanika és a kultúrtörténet, terjedelmében inkább az utóbbi dominál.