A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 1. (Szeged, 1999)

Jakab Béla: A tojáshéj makro- és mikrostruktúrájának funkciói a költés folyamán

A TOJÁSHÉJ MAKRO- ES MIKROSTRUKTÚRÁJÁNAK FUNKCIÓI A KÖLTÉS FOLYAMÁN Jakab Béla A megtermékenyült és megtojt madártojás olyan életfenntartó rendszer, amely magába zártan tartalmazza a már gasztrula stádiumában levő, két csiralemezzel rendelkező és a megfelelő feltételek mellett továbbfejlődésre kész csirakorongembriókezdeményt. Tartalmazza továbbá mindazon anyagokat (szénhidrátot, fehérjéket, energiaforrást jelentő zsírt, vizet, ásványi anyagokat), melyek az embrió fejlődéséhez a kikelésig szükségesek, kivéve az anyagcsere mechanizmusát működtető oxigént. Ismert, hogy az embrió továbbfejlődésének feltételei között több olyan külső funkcionális tényezőre is szükség van, amit a kotló madár biztosít. így szükség van 34-39 °C, átlagban 35,6 °C melegre. Ezt szolgálják a legtöbb fajnál a költés időszakában keletkezett, csupasz börfelületü, bőven erezett ún. kotlófoltok. Továbbá fontos tevékenységet tölt be a kotlós a fészek megfelelő páratartalmának szinten tartásában, a tojások oxigén-ellátásában és a fejlődési rendellenességek elkerülésében is azáltal, hogy rendszeres időközökben megforgatja a tojásokat, néha le is száll a fészekről, miközben biztosítja a szükséges meleg, páratartalom, oxigénhez jutás egyenletességét. E külső tényezők funkcióinak folyamatában mindenképpen felmerül a tojáshéj feladat- és szerepkörének a kérdése is. Amikor e kérdésre való tekintettel a továbbiakban túlsúlyban a tojáshéj struktúrájára figyelve vizsgáljuk az eredményes költés feltételeinek összetevőit, rácsodálkozva láthatjuk, hogy mily sok és sokoldalú szerepet tölt be a tojáshéj is e téren. A tojáshéj szerkezete A héj keresztmetszetén első rátekintésre szembetűnő a réteges szerkezete (1. ábra). Rétegei, a tojás sárgáját (szik a rajta fekvő csirakoronggal) már körülvevő fehérjerétegekhez hasonlóan, a petevezető egy-egy szakaszának mingyváladékaiból képződnek. A petevezetőnek a fehérjekiválasztó része után beszűkülő szakaszán, az isztmuszban (szoros) termelt váladék megmeredésével jönnek létre a kettős héj hártya rétegei. A következő szakasz, az izmos tojástartó v. madárméh (uterus) mészsókat tartalmazó váladékából alakul ki kristályosodással a kemény mészburok. Színes tojások esetén az alapszínt és a foltozottságok, rajzolatok nagy