A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 1. (Szeged, 1999)

Gaskó Béla: Dr. Csongor Győző (1915-1997)

egyéni munkaprogram szerint

1 „gimnáziumi tanár, 4 órai elfoglaltsággal". A „természettudományi gyüjtőutakra kiutalt összegek felhasználásáról" készült jelentés aláírásai

2 : Dr. Beretzk Péter egyetemi tanár, MÁV főorvos és Dr. Csongor Gyözö gimnáziumi tanár, beosztott muzeológus.

3 Az utóbbit 1952 február 20.-án nevezik ki a Móra Ferenc Múzeum főállású munkatársává. Beretzk Péter 1952 02. 01-től kapta meg

4 a dr. Bálint Alajos mb. múzeumigazgató által 1950 júniusában kért tiszteletdíjat

5

. Még ebben az évben az örökletét írásban rögzített feltételeinek megfelelően 25 neves budapesti és szegedi szakember (köztük Kaszab Zoltán és Móczár László) bevonásával létrehozták az ország legnagyobb vidéki természettudományos állandó kiállítását a „Fehértó életét". A tudományos tanácsadó testület néhány tagja a rendezésben is aktív részt vállalt. A terjedelmes, részleteiben is nívós forgatókönyv fejezeteit Csongor Győző egységesítette (Csongor 1952). A növényzetet ökológiai és gazdasági szempontokat egyaránt figyelembe véve korábban szokatlan módon, társulásokra lebontva tárgyalták. A természet változásait a Beretzk Péter írásaiból ismert tagolással, évszakok szerint láttatták. A hiányzó dermoplasztikák elkészítése és a diorámák berendezése Visóvölgyi István és Esztergályos Lajos preparátorok feladata volt. Valamilyen formában a szegedi múzeum minden egyes dolgozója segítkezett a munkálatokban (Móczár 1952). A kivitelezés szakképzettséget igénylő részét a Múzeumok és Műemlékek Országos Központja által biztosított ki-állításrendező csoport végezte, Koroknay István irányításával (Móczár 1952). A három teremre kiterjedő kiállítás egyesített alapterülete 382 m

2

, ami vidéki viszonylatban szokatlanul nagynak számított. Zádor Anna , a Múzeumok és Műemlékek Országod Központjának osztályvezetője dicséretben részesítette Bereck (!) Pétert és Csongor Győzőt „az 1952. évi szegedi kiállítás előkészítésében " végzett mintaszerű munkájáért.

6 A Fehértó élete kiállítás átadását a nagyközönség számára eredetileg a kor hagyományaihoz híven november 7.-re tervezték, de a munkával csak 1952 december 7.-re készültek el. A késedelmet megúszták komoly következmények nélkül, amit valószínűleg a hatalmas közönségsikernek köszönhettek (Gaskó 1999). A megnyitás utáni hetekben minden korábbi látogatási csúcs megdőlt. December 7. és december 31. között 18.247 érdeklődőt regisztráltak.

7 A kor hangulatát jól érzékelteti Sobók Ferencnek a Magyar Nemzet 1953 01. 09.-i számában megjelent írása: „Körülnézünk a termekben. Az öreg szélcserzett arcú parasztok szemében ugyanaz a kíváncsi tudnivágyás csillog, mint a pirosnyakkendős, ködcsípett képű úttörőkében. A kék overallos traktoristalány mellett határvadász olvassa figyelmesen a feliratokat. " Bálint Alajos (tud. int. osztályvezető, múzeumvezető) 1953 januárjában bejelentett csoportok számára este 19 óráig meghosszabbította a Fehér-tó kiállítás nyitva tartását.

6