A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 1. (Szeged, 1999)

Bátyai Jenőné: A liget

sétahangverseny, melyet szintén a polgári dalárda rendezett, a honvéd zenekar közreműködésével.

145 1898 szeptember 10-én mély gyász érte a magyar népet. A magyar nép jótevőjét, Erzsébet királynét, a nemzet nagyasszonyát meggyilkolták. Nem a politika, inkább a szíve vonzotta a magyarokhoz. Falk Miksától megtanult magyarul, megismerte a magyar történelmet és irodalmat, és ettől fogva nagy lelkesedéssel érdeklődött a kiegyezés tárgyalásai iránt. Andrássynak mondta 1866-ban: "Ha Olaszországban rosszul mennek a császár dolgai, ez nekem nagyon fáj, de ha Magyarországon mennek rosszul, az engem megöl." 1867 júnuis 8-ára mint az élete legboldogabb napjára emlékezett vissza. A király és a nemzet kibékülése után gyakran időzött Magyarországon, s itt szülte utolsó gyermekét, Mária Valéria főhercegnőt, akit mint "magyar leányát" emlegetett. A millenniumi ünnepek fényében is megjelent férje oldalán, s meghallgatta a nemzet szónokának, Szilágyi Dezsőnek hatalmas beszédét, melyben a magyarság jótevő géniuszának nevezte Erzsébet királynét.

146 A tragédia évének végén Darányi Ignác földművelésügyi miniszter körlevélben kérte a társadalmat, hogy ültessenek fákat a királyné emlékére és nevezzék el "Erzsébet királyné emlékfáinak." A miniszteri körlevél legszebb része így szólt: "Akinek a bölcsője ott ringott egy erdőkoszorúzta tó bűbájos partjain, akinek kedélye annyiszor vidult fel erdeink zúgó fái közt és akinek sebzett lelke oly édes enyhülést talált távoli vidékek míthoszi ege alatt, magasba nyúló százados erdők mélyén; aki a természet szépségeinek oly csodálója volt: annak emlékét fák millióinak kell hirdetni; annak tiszteletére, mint az ó-kor mesés világában, szentelt berkeknek kell támadniok, hova áhítattal közeledjék az utas; hol fáradt vándor a nap heve ellen enyhelyet talajon s nemes érzelmekre gerjedjen a lélek! Én bizalommal intézem azt a kérést a magyar társadalomhoz, hogy dicsőült Királynénk emlékezetére emlékfákat ültessünk!"

147 A fölművelésügyi miniszter lelkes köriratának meglett a hatása, az egész országban gyarapították a ligeteket Erzsébet királynéról elnevezve. Szegeden is elhatározta a közgyűlés, hogy Csöngőién, Királyhalma mellett, és az újszegedi népligetben fákat, facsoportokat ültetnek, mellé emlékköveket helyeznek. Mayer Miklós és Kiss Ferenc kapta föladatul a hely kijelölését.

148 A következő év tavaszára három tölgyfát ültettek a tornázó terület mellett lévő tisztáson, márvány emlékkővel díszítve. A liget neve ezután "Erzsébet király45 SzN 1896. jún.19. 46 Révai lexikon VI. köt. 1912. 700. o. 47 SzN 1898. nov.20. 48 SzH 1898. dec.23.