A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 1. (Szeged, 1999)

Bátyai Jenőné: A liget

BÁTYAI JENÖNÉ Szeged az abszolutizmus korában (1849-1867) jelentős katonai központ maradt. Itt állomásozott a cs.kir. 46. számú sorgyalogezred, mely katonáit a várban és a városban helyezte el. Újszeged az 1850-es években vízjárta terület volt: Vadkacsák, vadludak, mindenféle vízivad fészkelt errefelé. Az ezred tisztikara vadászati szenvedélyét tavasztól késő őszig ezen a királicai területen, - melyet akkor még a nagy vasúti töltés nem szelt keresztül - élte ki. A három fahídról a tisztek valóságos háborút vívtak a vízivadak ellen. 1856-57-ben, mikor a vasúti híd kezdett a Tisza fölé emelkedni, egyidejűleg magas töltés is épült a Tiszától Szőregig. Szeged városa is kezdte 2 000 holdas újszegedi birtokát ármentesíteni. A mocsarak kezdtek szűkülni, azután a hídfő közelében elnyúló parkosabb, hepehupás vadont hallatlan erőfeszítéssel gyönyörű ligetté alakították. E nagy munkát Gamperl Alajos Bach rendszerbeli polgármester engedélyével báró Reitzenstein Vilmos ezredes a várban állomásozó olasz legénységű 8. vadászzászlóalj parancsnoka 1858-ban rendelte el, és katonáival hajtatta végre, mintegy 30 hold területen. E létesítményükbe beillesztették saját kényelmükre a tiszti lövöldét.

2 2 SzN 1912 jún.9, Veress D. Csaba: A szegedi vár 1986.