A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 1. (Szeged, 1999)

Andrési Pál: Az egyhajuvirág (BULBOCODIUM VERSICOLOR) elterjedése, ökológiai sajátosságai, természetvédelmi problémái

Csapody (1982) szerint hazánkban a virágzási idő február-március hónapokra esik. Ugyanez Ukrjnában március-április hónapokra esik, míg Ausztriában a magasság függvényében áprilistól júniusig virágzik. A virágzási időben az egyes lelőhelyek között is több nap eltérés lehetséges. Nagyné (1984) szerint ennek oka lehet a taposott, gyomos talaj, a gyökérkonkurencia és a talaj felszínére jutó fény. Papp László szóbeli közlése szerint, ha a növény nem kap elég fényt, életben marad, de nem virágzik. Nagyné (1984) szerint homokpusztai tölgyesben hamarabb virágzott, mint az akácos gyepes szélén. Kovács (1992) szerint 1989-ben a virágzási idő február 20-tól március 12-ig tartott, míg 1990-ben a virágzási idő február 10-én kezdődött. Szerinte a virágzás akkor indul meg, ha a talaj hőmérséklete „hagyma-szintben", azaz 10 cm mélyen eléri a 7 °C-ot. Nagyné (1984) a sarj virágzást is megfigyelte. 1982. április 5-én a föld felett a már elvirágzott egy hajú virágon két bimbó jelent meg és aznap kinyíltak. Szerinte a lepellevelek a házikertben 3-4 nap alatt, Ujlétán 6-8 nap alatt száradtak el. Nagyné (1984) szerint a zöldes, kocsányos magház (l.ábra) május 123 között jelenik meg a föld felett. Papp László szóbeli közlése szerint a nagy populációk esetén jó a magkötés, elérheti a virágzó tőszám 80 %-át is. Június közepére érik meg toktermése, amelyben átlagosan 25-30 mag található. Nagyné (1984) tapasztalata szerint a halápi lelőhelyen a virágzott egyedeknek csak mintegy 20 %-a hozott érett magot. Csapody (1982) szerint kevés magot hoz, így a természetben visszaszorulóban van. Papp-Dudás (1989) minden 150-200 ivarérett egyedre talált egy fiatal, ivaréretlen növényt. Ebből számolták, hogy minden 4500-6000 magból lesz egy új növény. Az egyhajúvirágra jellemző a nyári pihenési periódus, így az aszályos alföldi lelőhelyeken is fenn tud maradni a növény. Szaporodási szempontból azonban a maghullást követő száraz periódus nem kedvező. Nagyné (1984) szerint a hangyák (is) terjesztik magját. Előszeretettel hordják el az érett magvakat. Mérése szerint 30-32 db magot is képesek egy óra alatt elhordani. Dr. Szalma Elemér szóbeli közlése szerint a mag külső részén fehéres színű fehérjeburok található, és valószínűleg emiatt részesítik előnyben az egyhajúvirág magvait a hangyák. Dr. Simon Tibor szíves szóbeli közlése szerint az egyhajúvirág egyedfejlődése igen hasonló a homoki kikericséhez, amelynek egyedfejlődését Háhn /1985/ vizsgálta. Az érett magvakból még ugyanazon évben kelnek ki a csiranövények. Az első éves egy hajú virágnak egyetlen, kör keresztmetszetű levele van, melynek hossza mintegy 4 cm. Előhagymagumója a felszín alatt 3 cm mélyen található. A második évben a növénynek még mindig egy levele van, de ennek hossza már 7-8 cm, és bár hengeres, egyik oldalán egy sekély, hosszanti bemé-