A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 6. (Szeged, 2008)

Markos Gyöngyi: Adatok az apátfalvi gyermek 20. századi életéből

Szintén a mozgásos játékok csoportjába (fogócskák közé) tartozik a „Libás játék" amelynek Apátfalván két változata ismert. Általában lányok játéka, de vegyesen is játszhatták. A kevésbé ismert változata a következő: Szereplők: gazdasszony, farkas, lúd, ill. libák. A libák felsorakoznak, s a gazdasszonnyal szembe állnak. Oldalt elrejtőzött a farkas. A párbeszéd a gazdasszony és a lúd között folyik - Gyere haza libácskám! - Nem merek. - Mitől félsz? - Fijas farkas az erdőbe. - Mit eszik? - Kos fejet. - Mibe mosdik? - Arany cintányérba. - Mibe törülközik? - Búbások farkába. - Gyere haza ekkorára! - Nem merek! - Ekkorára! - Nem merek! - Istenke fájára! - Szaladnak, ha a farkasnak sikerül a libák közül elfogni valakit, helyet cserélnek. Szintén ebbe a csoportba tartozik, a fogócska sajátos formája a Hiss le pite a farul! kezdetű játék. Fiúk-lányok vegyesen játszották a házak előtti fáknál. Mindig eggyel kevesebb fát vontak be a játékba, mint ahányan voltak. A macska a fák között járt és igyekezett magának fát fogni, míg a többiek cserélgették a fákat, képletesen szólva "másik fára szálltak". Aki fa nélkül maradt, az lett a macska. Játék közben mindannyian énekelték a dalt: Hiss le pite a farul! Most jöttem én Gyulárul A makai vásárrul! A Kiskacsa fürdik játék általános ismert kifordulós változat mellett Apátfalván párválasztó változat is ismert. Rejtő-kereső szellemi játékok közé tartozik a Csön, csön gyűrű. A játék menete a következő. A gyerekek sorban ülnek vagy guggolnak a földön. Egy a dugó, egy a kereső. A dugó sorba megy és a gyerekek összetett kezéhez érinti a sajátját s egyikük kezébe elrejti a gyűrűt. Mindannyian éneklik a dalt. Mikor a végére értek, jön a kereső és a dalt énekelve keresi a gyűrűt. Akire utoljára mutat, azt gyanúsítja. A dalnak két szöveg és dallamváltozata volt.