A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 6. (Szeged, 2008)

Kondorosy Szabolcs: A szegedi vár pipái 1

ják a város lépéstávolságát a Hódoltság északi részeivel szemben, és átmeneti helyzetét a Balkán felé. Pipákkal való török távolsági kereskedelem első bizonyítékának véljük az innen (Sz8) és Budáról is előkerült (Simontornyáról közölt) azonos arab feliratos mühelybélyegzőt, melyek nem azonos típuson találhatóak (az eddigi bélyegzők egyediek voltak). Három ízben is megfigyelhető az előgyürü, vagy annak híján a nyakgyürü végének lecsiszolása (Sz4, Szól, Szl 11), nyilván letörése után, ami az esztétikai igénynek eddig ismeretlen megnyilvánulása. A török félgömbös tömegpipa nyomán alakultak ki a 18. század magyar tömegárui, melyek töredékeikben is megkülönböztethetők nyers, vörös színükkel. Az új, egységes országban immár nyugati hatás érvényesül a pipákon is, a délnémet pontrozetták (majd eltorzult alakjai) jelennek meg az első tömegtípus kéményén. Hosszú életű formának tűnik (amire számossága is utal Szegeden), ahogy az ezt lassan felváltó, pontokkal, vonalkákkal borított nyakú típus is, mely valószínűleg átlép a 19. századba is. A török gömbölyű csészéjű formák a tulipán formájú, sokszor barokk díszítésű, 18. századi példányokban élnek tovább. Mühelyjegyek e században ritkák, és inkább pont- és vonalegyüttesek. Új adat, hogy a pipák terén a 18. század első felében még nem szakadnak meg vagy inkább újrafonódnak a török/balkáni kereskedelmi kapcsolatok (Szl54, Szl69, Szl70), elsősorban nagyon igényes áruk révén bírva a piac kisebb hányadát. A 19. század pipáit a magas kémény jellemzi úgy a hengeres fejű tömegpipák közt, mint a fémmodellben készülő, finoman formált, mühelybélyegzős gyári pipáknál. Az űrmértékek tekintetében a török kori példányok nagyobb szóródást mutatnak (4,8-9,4 ml közt), de a méretkülönbség nem mindig jelent időbeliséget. A 18. századi méretek kiegyensúlyozottabbak (6,4-7,5 ml), nem lépve túl az előzőeken. Ugrásszerű, kétszeresnél is nagyobb növekedést a 19. század pipái hoznak (12-17,4 ml). Katalógus A katalógusban szereplő rövidítések: CsD: csésze-átmérő, KD: kémény-átmérő, TD: tűztér-átmérő, TM: tűztér-magasság, TH: testhossz, NyH: nyakhossz, NyD: nyakátmérő, NgD: nyakgyürü átmérő, SzD: szárnyílás, FM: fejmagasság, a: alul, k: középen, f: felül mért adat, *: kiegészített rész adata, ~: kismértékű becslés, sz: számított érték, B.: barna, Cs.: cserépszínű, Fh.: fehér, Fk.: fekete, R.: rózsaszín, S.: sárga, Sz.: szürke, V.: vörös, Z.: zöld, af.: agyagfesték, ji:: jól iszapolt, bl.: belül, fny.: fényes, ffny: félfényes, m.: máz, szcs: szemcsés, r.: réteg, szg: szintig, ft.: feltöltés, p.: pillér, h.: helység, Vtp.: Vártemplom, feb.: falelbontás, obj.: objektum. A lelőhelynél legelöl álló nagybetű a szelvény, a hátrébb álló A vagy B a helység betűjele.