A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 6. (Szeged, 2008)

N. Szabó Magdolna: Adatok a hazai háziipar reprezentációjához az országos és a világkiállításokon (1872-1900)

niumi falu

56 sikere mellett a vártnál is kisebb volt a háziipari részleg látogatottsága és forgalma. Ennek oka nem csupán a néprajzi falu szenzációjában keresendő. Bizonyára szerepet játszott a háziipari termelés sajátos szerkezete, jellege, jövedelmezősége és a kereskedelmi tényezők együttesen - állítja a kiállítás elemzője, az ágazat egyik szakértője, Ráth Károly.

57 A városligeti kiállítás néprajzi falujában feltűnő látványosság a háziipar újszerű bemutatásaként odahelyezett, kézi munkákat imitáló bábalakok csoportja. A falu felállítását óriási gyűjtőmunka előzte meg, amelynek részletei a tudománytörténet lapjairól jól ismertek.'

8 A millenniumhoz illő grandiózus elképzelések szerint „aki végigjár a falu összes házain, bejárta Magyarország minden vidékét".

59 A házakban benne lesz az egész család - tervezték - persze fabábukon, az egyes népies jelenetekkel: háztűznéző, leánykérő, fonó, lakodalom, keresztelő stb. A népviseletekbe öltözött élő lakók az illető terület nyelvén szólnak.

60 A falu középpontja a (pozsonyi) városháza és a vásártér. Az előbbiben láthatók a háziipari cikkek, melyek a vásártéren pénzért meg is szerezhetők. Az előállítás módjainak, készítés technikáinak különleges bemutatása „a kiállítás képét változatossá és tanulságossá teszi".

61 A csarnokban a faipar, agyagipar, vesszőfonás, szalmafonás, gyermekjáték készítés, szövés, sás-, és cirokfonás tárgyai, tapló-, vas-, bőr-, és bádogosmunkák kaptak helyet. A tárgysorozatot megszakító mesterség bemutatók nem kis feltűnést keltettek. Az allegorikus-szimbolikus figurák egy-egy munkafolyamatot végeznek az adott tájra jellemző tevékenységet érzékeltetve. ~ A részleg kivitelezésért az a Kovács Gyula fáradozott, aki mintegy előmunkálatként, a millenniumi tárlatra elkészítette a nemzeti háziipar teljes kataszterét.

63 Itt is a háziipar fejlesztése érdekében tett állami erőfeszítések kapnak nagyobb hangsúlyt, ennek része a törzskönyvi adattár is. A megrendezéshez tehát első kézből származó források birtokában látott neki. A kiállítók száma jóval kevesebb, mint 1885-ben. Az előbbiekhez hasonlóan a tárgytípusokat most is táblázatban érzékeltetjük. 56 Vö: Jankó János: Az ezredéves országos kiállítás néprajzi faluja. In: Matlekovits Sándor (szerk.): Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota ezeréves fennállásakor és az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye. I-VIII. 1896-1898. Vö: Jankó János: A Milleniumi falu (Budapest, 1989) Szemkeő Endre bevezetésével. 57 Ráth Károly 1898. 37. 58 Vö.: Jankó János: A Millenniumi falu (Budapest, 1989) Szemkeő Endre bevezetésével. BALASSA M. Iván: A néprajzi falu az ezredéves kiállításon. Ethn. LXXXIII (1972) 553-572. 59 Milleniumi Lapok 1895. 1/1. 2. 60 Milleniumi Lapok 1895.1/1. 3. 61 Milleniumi Lapok 1895.1/1. 3. Vö: Mudrony S. - Micseh E. - Ráth Károly 1896. 62 Zborói esztergályozás, zsaluzsányi fazekasság, dorogmai kosárfonás, hajdúnánási szalmakalap fonás, bártfai gyermekjáték készítés, úrvölgyi csipkeverés, torontáli szövés, kalotaszegi varrottas hímzés. Mudrony Soma - Micseh Endre - Ráth Károly 1896. 4. 63 Az adattár értékes mutatót tesz közzé az iparágakra, termékekre, évi termelésre lebontva. A számadatok mellett az akkor államilag finanszírozott, intézményi keretek között működő háziipari szervezetekről és intézményekről is képet kapunk. A kitűnő forrás a kézmű- és háziipar kutatói számára ma is nélkülözhetetlen. Kovács Gyula 1898.