A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 6. (Szeged, 2008)

N. Szabó Magdolna: Adatok a hazai háziipar reprezentációjához az országos és a világkiállításokon (1872-1900)

Tárgytípus Származás Kiállító megye kiállító intézmény Egyéni kiállító lakóhelye Vesszőfonás Tisza-Polgár (Szabolcs vm.) Faáruk háztartási, gazdasági eszközök Gömör, SzolnokDoboka Deés (Szolnok-Doboka vm.), Brusztura (Máramaros vm.), Bánffy-Hunyad (Kolozs vm.) Agyagipari termékek Háromszék, Hunyad Gömöri Háziipari Egyesület Késes munkák Szentes Az 1885. évi Budapesti kiállításon szereplő tárgytípusok és azok származásának területi megoszlása a kiállító megye, intézmény, ill. az egyéni kiállító lakóhelye szerint a kiállítási katalógus adatai alapján. A parasztszobákkal történő bemutatásban a főrendező, Herich Károly társa még Ráth Károly és Grubner Ferenc is. Közös elképzelésük kizárólag olyan vidékeket közelbe hozni, melyek különleges háziipari készítményeikkel vonják magukra a figyelmet. Adódik a kérdés: az alföldiek talán nem értettek a környezetükben található nyersanyagok használati tárggyá alakításához, vagy nem szorultak volna mellékjövedelemre? Hiszen a kiállításból teljes egészében kimaradt Debrecen és a Hortobágy vidéke, a Kunság, Szeged környéke és a Tisza menti települések. Ma már tudjuk, a korszellem „sürü" látnivalót követelt: lenyűgöző viseletek, cifra faragások, színes textilek együttesét. Ehhez aligha fogható az alföldi ember egyszerű környezete, sallangoktól mentes öltözete. A szerb, székely, szepességi szövedékek „versenyébe" végképp nem szólhatott bele. A népi textíliák motívumvilága - ez idő tájt - az iparművészeti megújulás egyik jelentős forrása. A szövészeti termékek közötti esztétikai különbségeket, a rendező jogán, Herich Károly elemzi.

50 Saját ízlésvilágára hagyatkozva rendszerezi, sőt minősíti a tájak len- és kenderkészítményeit, melyek közül a fonat szalmából, 28 csomó szalmaszál, 23 db. Férfi- és női kalap és sipka, ... tisztított szalma I., II., III., IV. és V. osztályú; fonatok: finom fonat I., II., III., IV. és V. osztályú; félkész fonat finomabb és durvább, dísznek való fonatok: szegélyszalag keskenyebb és szélesebb ... kész kalapok: oláh kalap szegetlen, oláh kalap zöld szegélyű, nagy szélű kerti kalap, egyenes szélű-, tarka gyermekkalap, nagyhernádi kalap, sima szélű leánykakalap, bodros szélű leánykakalap, kis-hernádi kalap, fél hernádi kalap, Kossuthkalap". Mudrony Soma 1885. 359. A származás megjelölése a katalógusban váltakozó. Ahol szükséges, a kor közigazgatási beosztásának megfelelő, kiegészítő információinkat zárójelbe tettük. A táblázatba nem emeltük be a viseleti tárgyakat, továbbá mellőzzük a lényeges információkat elfedő gyűjtőfogalommal, vagy felületesen megnevezett tárgyakat. Balogh Vilmos - Gelléri Mór - Toldy Ferencz 1885. 5I) Itt veti össze egyes tájak textildíszítményeinek jellemzőit, színvilágát, sajátos rangsort állítva a vidékek különböző termékei között. Herich Károly 1885. 13.