A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 6. (Szeged, 2008)

N. Szabó Magdolna: Adatok a hazai háziipar reprezentációjához az országos és a világkiállításokon (1872-1900)

röztető s a valóságnak híven megfelelő parasztszobák keretében gyűjtettek össze".

41 Mellőzzük most ezek részletekbe menő felsorolását, hiszen a nemzeti jelleg tárgyi megfogalmazásában mérföldkőnek számító hazai tárlatra a népművészet, rjarasztviselet, kézműipar számos kutatója, s tudományszakunk történetírója hivatkozik.

4 A kiállított néprajzi csoportok közül elsősorban azokat ragadjuk ki, ahol a szobaberendezések, viseletek és a bábuk segítségével bemutatott életképek tüzetes leírása mellett hangsúlyt kapnak egyes vidékek markánsabb házi munkái, háziipari foglalatosságai: - az erdélyi hétfalusi csángók Barca-Újfaluban és Krizbán agyagiparral foglalkoznak, utóbbiban taplómunkákat készítenek és fakanalakat. Szalmafonás és -kötés dívik télen a nők közt Barca-Újfaluban, Tatrang községben utca- és járdakövet fejtenek, faragnak. - a csíki székely ház a vidékre jellemző festékes szőnyeget, rúdravaló keresztszemes hímzéseket, és sok más kender- és gyapjúszőttest állít ki. Az egyik bábfigura is a fonó asszony allegóriája. (1. kép) - az al-dunai székely szobát szőnyeg- és vászonszövések tarkítják, sőt az elhagyott bukovinai otthonuk jellemző háziipara, a darócszövés is szerepet kap. - a legpazarabb kivitelű, kalotaszegi enteriőr jelenete a lakodalomba indulást imitálja, a figurák mellett hangsúlyt kap a híres bánffyhunyadi gyermekjáték faragás, ott vannak a varrottasok, famunkák és mázatlan fazekak. - a táj gazdag háziiparáról beszélnek a gömöri szoba berendezői: az állami segélyezésü, gyorsvetélővel ellátott szövőszékekkel jelentősen nőtt a szövött áru előállítása, mellette a nők hagyományos daróckészítéssel is foglalkoznak. Alsósajón és Göcsön csipkét vernek és horgolnak. A nagyrőcei járás 7 községe kizárólag kanál-, orsó-, és guzsalykészítéssel foglalkozik. Vesszőt fonnak Bisztrán, Filléren, Vizesréten és Hárskúton. Kézi-, gyümölcs- és szőlőszállító kosarakkal Arad vidékéig eljutnak. Szelce lakosai szekeret készítenek. Mintegy 300 családnak nyújt állandó keresetet Tiszolc és Rimabánya környékén afaedénykészítés, Kokován, Murányban és a Garam menti községekben a zsindelyvágás. Rimaszombat és Jolsva körzetében 22 községben a házi fazekasipar, a burkolótégláéi fedőcserép-gyártás terjedt el, ahol a munkákban a nők és gyermekek is segédkeznek. - a Szepességben legjelentősebb a len-, kender- és halina-szövészet, melyet a szobaberendezés érzékeltet. A gazdasági faeszközök készítése mellett elterjedt a kosárfonás Lackován, ahol a több, mint nyolcvan család terméke egészen Oroszországig eljut. - a szászok faeszköz készítése mellett megemlítendő a szalmatárgyak (kalapok) előállítása. Ebben főként a Nagyszeben melletti Kisdisznód jeleskedik. A széles karimájú, alacsony ürbelsejü szalmakalapokat téli hónapokban készítik a szász leányok és asszonyok, kereskedői megrendelésre.

43 41 Keleti Károly 1886. 500. Keleti Károly a háziipari részleg berendezéséről írt sorai a néprajzi hitel követelményét, vagyis ugyanazt az igényt tanúsítják, amelyet majd a kialakuló néprajztudományban Jankó János, a millenniumi falu rendezője képviselt egy évtizeddel később. 42 Domonkos Ottó 1991., Gráfik Imre: A Néprajzi Múzeum magyarországi gyűjteményének kezdetei. NE LXXXIX. (1997) 19-45., Fügedi Márta: Reprezentáns népcsoportok a 79-20. század népművészetképében. Miskolc, 2001., továbbá Lackner Mónika 2006. 43 MOLK 168/216/1879