A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 6. (Szeged, 2008)

N. Szabó Magdolna: Adatok a hazai háziipar reprezentációjához az országos és a világkiállításokon (1872-1900)

megmutathatta volna a székely életrevalóságot. Elismerték, hogy „az ilyen kiállítások tükrei szoktak lenni az ország egyes vidékei produkáló képességének".

38 Hiányolják a kiállításról a híres marosszéki gyékényfonatokat, a csíki kendert és a famunkákat. Keleti Károly érdemesnek tarja kiemelni a füzvesszőből fonott kosarakat, a székkötést és díszmunkákat. Ezek között is méltányolja egy kecskeméti lakos hasznos törekvését, hogy gyümölcsszállító kosaraival képes tömeges szükséglet kielégí- 39 tesere. Ezen a tárlaton, amely másfél hónapig várta a látogatókat, főként az államilag segélyezett háziipari tanműhelyeknek jutott a legnagyobb figyelem. „Magyarország mintegy magamagát fedezte föl" 40 Hangzott a megállapítás az 1885-ös budapesti Országos Általános Kiállítás háziipari részlegének sikeres bemutatkozásakor. Ami nem is túlzás, ha akár csak az ország különböző vidékeiről származó, összesen tizenöt szobabelső pazar bemutatására gondolunk. Az eredeti szobaberendezések néprajzi hitelét az enteriőrökbe foglalt változatos 1. kép. Csíki székely szoba az 1885-ös budapesti kiállításon (Az eredeti Kozma Ferenc felvétele; NM Fl 115) tárgyi elemek növelik. Rajtuk keresztül exponálódnak a vidékre jellemző néprajzi viszonyok. A részleg rendezője a következőképp vall eljárásáról: „a tárgyak nem ötletszerűen hagyattak egymás mellett, hanem azok a népnek házi és családi életét visszatükUo. 85. Keleti Károly 1879. 84. Herich Károly 1886. 511.