A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 6. (Szeged, 2008)

Péter László: Banner János: Szeged tárgyi néprajza Tömörkény munkáiban

Banner János: Szeged tárgyi néprajza Tömörkény munkáiban PÉTER LÁSZLÓ (Szeged-Szőre g ) Banner János (1888-1971) szegedi föreáliskolai tanár, Móra Ferenc múzeumi munkatársa, 1922-ban a szegedi egyetemen Magyarország tárgyi néprajza, kapcsolatban az ország demográfiájával, különös tekintettel az Alföldre és Dél-Magyarországra tárgykörben magántanári habilitációt szerzett.

1 Pályája meggyőző bizonyítéka annak a Móra Ferenctől szellemesen megfogalmazott tételnek, hogy a néprajz és a régészet egy dió két fele; másképpen: „Nincs két összetartozóbb karaja a tudománynak, mint az etnográfia és az archeológia. Azt merném mondani, hogy ugyanannak a karajnak, ugyanannak a néptudománynak két oldala ez a kettő. A régészet: megkövesedett néprajz, és a néprajz: élő régészet."" A néprajz még eleven archeológia, a régészet történeti néprajz. Banner néprajzkutatónak indult; csak később lett a hazai régészet tanítómestere, nemzedékek nevelője. 1924ben került a Kolozsvárról kiűzött Buday Árpád mellé az egyetem régiségtudományi tanszékének munkatársául. 1929-ben kapott nyilvános rendkívüli tanári címet, s 1937ben, amikor megörökölte az elhunyt Buday Árpád tanszékét, még mindig csak nyilvános rendkívüli tanárként vehette át a régészeti tanszék vezetését. Egy év múlva, 1938-ban lett egyetemi nyilvános rendes tanár. A Dugonics Társaságban 1922. április 20-án még mint vendég tartott előadást Bevezetés Tömörkény néprajzához címmel.

3 (Rendes taggá 1923. február 25-én, főtitkárrá 1926-ban, elnökké 1941. január 12-én választották. E tisztségében 1945-ben Sík Sándor váltotta föl.) Az egyetemi magántanároknak kötelező volt bizonyos időn át kollégiumot, előadást hirdetni. Banner János az 1922/23. tanév első félévében Tömörkény István etnográfiája címmel tartott előadást.

4 Hagyatékából, unokaöccsének, Szablyár Péternek köszönhetően került a Móra Ferenc Múzeum gyűjteményébe a Tömörkény néprajzáról alább közölt gépirata. Nem tudjuk, mikor, mi célra készült, de nyilvánvaló, hogy a korábbi előzményeken alapult. Időben utolsó hivatkozása Tömörkény Gerendás szobákból című kötetének az író halálának negyedszázados évfordulójára a Singer és Wolfner Irodalmi Intézet kiadásában, Gulácsy Irén bevezető tanulmányával kiadott második kiadását ismertető cikket idézi. A Hankiss János és Szombathy Viktor szerkesztette Forrás című irodalmi és 1 Szegedi egyetemi almanach. 1921-1995. Szerk. Szentirmai László, Iványi Szabó Éva, Ráczné Mojzes Katalin. Szeged, 1996. 1. k. 86. 2 Móra Ferenc: Néprajzi vonatkozások Szeged vidéki népvándorlás kori és korai magyar leletekben. Ethn. 1932. 54. 1 A Dugonics-Társaság ötven éve. 1892-1942. Ötven titkári jelentés. Szerk. Banner János. Szeged, 1943. 202. 4 Juhász Gyula: Tömörkény István élete és művei. In: Juhász Gyula összes művei. Prózai írások. 1927— 1936. Szerk. Grezsa Ferenc. 8. k. Bp., 1971. 432.