A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 6. (Szeged, 2008)

Markos Gyöngyi: Adatok az apátfalvi gyermek 20. századi életéből

szintén. Krumpliültetéskor a fészekbe a gyerekek is rakták az elöcsíráztatott krumplit, majd ők be is tudták húzni a fészket [...]. A búzában acatoltak, répát egyeltek, kora tavasszal csutkatövet vertek. Aratáskor kötelet terítettek, vizet hordtak. Ha a kaszásnak nem volt marokverője, akkor a 11-12 éves lánynak vagy fiúnak kellett a markot vernie az apja után. Ez már komoly próbatétel volt a számukra. Ezek a gyerekek korán megismerték az élet nehezebbik oldalát. A gyümölcsszedés, szüretelés, paszúr (bab) cséplés már szívesebben végzett munkák voltak a gyerekek számára is."

2 Játék, játékalkalmak Az iskoláskor játékaira a közös együttlét, a korosztállyal való szorosabb kapcsolat, barátság elmélyítése jellemző. Megfigyelhetjük, hogy Apátfalván is van csak lányok, ill. csak fiúk játéka, valamint közösen is játszottak. A magyar népi játékok szinte minden típusa fellelhető Apátfalván az eszközös játékoktól az énekes-táncos játékokon át a szellemi játékokkal bezárólag.

21 A következőkben az apátfalvi iskolás gyermekek legjellemzőbb játékformáit tekintjük át. A gyerekek játszhattak az iskolában, ún. játszóhelyeken és munkavégzés (pl. libalegeltetés) közben. Iskolában az óraközi szünetek adták az alkalmat a játékra. A fiúk kedvenc játéka volt az Adj király katonát! ill. a márványozás (golyózás). A lányok labdáztak vagy énekes-táncos körjátékokat játszottak. Az utcán való játék mellett nagyobb játszóhelyek voltak Apátfalván Kisgyöp, Tehénjárás, Vásártér,

22 majd a Maros-töltés alatti sportpálya. A játszóhelyek voltak a legalkalmasabbak a sportjellegű népi játékok

23 játszására. Apátfalván kedvelt volt a süllőzés, amelynek két változatát: az adogatóst és a k u s t i z á s t játszották. Szintén kedvenc volt a dólézás. A játszóhelyeken általában korcsoportonként és nemenként alakultak a játszó társaságok. Iskolás korban a gyerekek nem különültek el társadalmi rétegződés szerint: a szegényebb és gazdagabb családok gyerekei együtt játszottak. A nagyobb testvér magával vitte játszani a rá bízott kisebbet (kisebbeket). A játékban nem volt meghatározott sorrend: azt játszották, amit az egybegyűltek létszáma, kora megengedett. Apátfalva gazdag játéktárából néhány példa:

24 Mozgásos ügyességi játék volt a Mit játszunk lányok? kezdetű. A játék menete a következő: Jobb menetirányba lépegetve indulnak a dal szövegére. A végén leguggolnak, s ismétléskor az ellenkező irányba indulnak. Mit játszunk lányok? Azt játszunk lányok, Csicskiriket bugyburikot, Trockot,brockot, Nagy barackot, Csücsüljünk le lányok! 21 Lázár Katalin 1990. 531-648. 22 Részletesebben ld. Szigeti György M FM NA 963-87/56-57 23 Lázár Katalin 2002. 92. A játékok csoportosítása is ennek megfelelően történik. 24 JAM A 446-75; 463-75; 464-75