Anders Alexandra – Lőrinczy Gábor szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 12. (Szeged, 2011)

GARAM Éva: A zamárdi avar kori temető többes temetkezései

GARAM Éva A lovakat ugyanúgy, mint az egyes lósirokban, hasra fektették, az emberi vázakkal ellentétes irányban, azaz K-Ny-i tájolással. Eltemetettek síron belüli helye: A másod- vagy többedmagukkal egy sírban nyugvók egymáshoz viszonyított helyzete az avar kori többes temetke­zéseket vizsgálók egyik kiemelt témapontja. 3 Ha az eltemetettek közül a férfiakat tekintjük viszonyí­tandó pontnak, akkor a legáltalánosabb helyzet: férfi fekszik a sírgödör jobb oldalán és a férfi bal oldalára fektették a nőt (250., 376., 518-517., 650., 1140., 1384., 2073., és 1918. sír). 4 A 97. sírban a helyzet fordított, a nő fekszik a „férfi oldalon." A többi sírban minden lehetséges variáció fellelhető, férfi gyermekkel vagy gyermekekkel, nő gyermek­kel, gyermekek együtt, három fiatal nő egy sírban. A kettős lósírok csontanyaga is feldolgozatlan, a lószerszámból az állat nemére nem lehet következ­tetni. A közös sírokba temetettek nemenkénti megosz­lása: Zamárdin a közös sírokba eltemetett 39 egyén közül a 6-7. században 32 egyént, a 8. szá­zadban hetet temettek el. Nemenkénti megoszlás­ban 12 férfi (időrendi arány: 9:3), 11 nő (8:3), 6 „fiatal" (mind kora avar kori), 9 inf. I—II. korú gyermek (kora avar korra jellemző férfi és női mel­lékletekkel vagy melléklet nélkül) és 1 újszülött (késő avar kori férfi és nő mellett melléklet nélkül) számára nem ástak külön sírt. Koporsók: A többes temetkezéseket rejtő sírok között az ásató hét sírban talált koporsókapcsokat, illetve figyelte meg koporsó nyomát. A 97., 376., 453., 650., 1918. és 2364. sírban közös koporsóban nyugodott a két eltemetett, általában férfi és nő. Az 518-517. sírban csak az 517. női csontváz körül voltak koporsókapcsok. A nő jobb vállgödrében koporsóra szegezhető ezüstlemez-keresztet is talál­tak, azonos párja a nő mellett fekvő, koporsónyom nélküli férfi csontváz jobb lábfej csontjai helyén feküdt. Ez alapján feltehető, a férfit vasalás nélküli ácsolt ládában/koporsóban temették. A 650. és az 1918. sírban a közös koporsókon volt a kereszt, mindkét esetben azon az oldalon, ahol a nő feküdt. A 650. sírban mindkét váz felső része bolygatott volt, ezért csak a koporsó láb felőli végére felsze­gezett kereszt maradt meg. Az 1918. bolygatatlan sírban azonban a koporsó „női" oldalán a koponya és a lábfejcsontok magasságában is előkerült egy-egy bronzlemez-kereszt. A kettős lósírok közül a 455. sírgödör mind a négy sarkában nagyméretű cölöplyuk volt. Ezek szerint a sírgödörbe fektetett lovak fölé cölöpökön álló, deszkákkal fedett halotti házat ácsoltak. Az építményt vaskapcsokkal nem erősítették, csak az ácsolás tartotta össze. A sírok bolygatottsága: A többes temetkezések közül hat sír (74., 97., 1918., 2073., 2272. és 2364. sír) bolygatatlan volt. A többi sír, a zamárdi temető több száz sírjához hasonlóan, bolygatott. A 250/a-b sírt teljesen megbolygatták, a többit csak részben. Talán éppen a szélesebb, dupla síroknak köszönhető, hogy a rablók több esetben egy halot­tat megtalálva, nem kutattak tovább. A rablás álta­lában a koponya (518. és 1384/a sír) és a mellkas, azaz a test felső harmadára terjedt ki. Az 1140. sír­ban a rablók a sírgödör bal oldalán fekvő női halott testének felső részén keresték az értékes tárgyakat, de a már korábban kifordult koponya mellett sem­mit nem találtak, így a koponya eredeti fekvése he­lyén a két nagygömbös arany fülbevaló in situ ma­radt. Megtalálták viszont a nő jobb oldalán fekvő férfi kardját, amiből csak apró töredékek maradtak a sírban. Az 1384. sírban szintén csak a b), a női(?) csontváz volt teljesen bolygatott. Szerencsés mó­3 Az avar kori kettős és többes temetkezésekkel a nagyobb temetőket feldolgozó kutatók vagy a témát átfogóan, vagy csak az adott temetők eseteit ismertetve, de minden esetben megkülönböztetett módon foglalkoznak (ez alól szerző sem kivétel!). A legutóbbi, a téma teljes korábbi irodalmát ismertető munka Tomka Péter tollából született, aki az avar kori temetkezési szokásokkal kiemelten foglalkozó munkásságának egyik termékeként foglalta össze a többes temetkezéseket (TOMKA 2003). Vizsgálati szempontjai tágak: a többes temetkezések hátterének kutatását a térrel való tudatos gazdálkodástól az emberi mentalitásban mutatkozó zavarokig terjeszti ki. Az eltemetettek síron belüli helyzete meghatározásánál (az a sír jobb olda­la melletti temetkezést fő temetkezésként értékelni) szükségszerűen átveszem az általa használt kifejezést, megjegyezve, hogy a Zamárdi temetőben az ásató, majd a megjelent sírleírásban magam is a sírgödröt a halott lábánál állva osztom jobb és baloldalra. Tomka a fekvő halott „szemszögéből" nevezi meg a sírgödör jobb és bal oldalát. (Ezt veszi át Balogh Csilla, aki a Duna-Tisza köze avar korának többes temetkezéseit ismerteti katalógusszerűen: BALOGH 2006). A tévedések elkerülé­se érdekében fontos feltüntetni, hogy pl. a férfi halott (Tomka szerintfő temetkezés) jobb vagy bal oldalán fekszik-e a másik halott. 4 A nemek meghatározása — antropológiai meghatározás hiányában — a nem-specifikus mellékletek alapján történt. 314

Next

/
Oldalképek
Tartalom