Anders Alexandra – Lőrinczy Gábor szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 12. (Szeged, 2011)
ÓDOR János Gábor - RACZ Zsófia: Szerszámmellékletes sír a szekszárd-tószegi-dülői avar temetőből
Szerszámmellékletes sír a Szekszárd-tószegi-dűlői avar temetőből A SZEKSZÁRD-TÓSZEGI DŰLŐI SZERSZÁMMELLÉKLETES SÍR ÉS AZ AVAR KORI ÖTVÖSSÍROK 1 7 Az avar korból megközelítőleg 60 olyan leletegyüttest — sírleleteket és szórvány tárgyakat ismerünk, amely fémmegmunkáló eszközt tartalmazott. 1 8 Ezeknek, a most vizsgált temetkezéssel együtt kb. a negyede rejtett csak több szerszámot, vagy a szerszámokkal együtt nyersanyagot, készés félkész terméket is (3. kép 5). 1 9 Valamennyi a korszak első felére (6. század vége - 7. század) keltezhető. A szerszámkészletek spektrumát tekintve a szekszárdi eltér a többi szerszámmellékletes sír összetételétől. A csak néhány, 2-A szerszámot tartalmazó sírok közül a csákberényi 323-as nagyméretű tűzi fogót és kovácskalapácsot, a tolna-mözsi kisebb fogót, kalapácsot, lemezvágó ollót és talán árvésőt tartalmazott. Alapvetően más jellegűek azok a szerszámkészletek is, amelyekből kisebbnagyobb számban préselőminta is előkerült (Gátér, Kisújszállás, Kunszentmárton, Rákóczifalva). Mint azt fentebb láthattuk, az ötvössírokban rézből/rézötvözetből készült edény (más formával) Kunszentmártonban és Kisújszálláson, reszelő pedig Jutáson biztosan, Aradkán, Csákberényben, Klárafalván és Kisújszálláson pedig a lekopott élek miatt csak feltételezhetően tartozott a szerszámkészletekhez. A sírokban lelt szerszámokat, a szekszárdi példához hasonlóan, általában nem lehet csupán egyetlen mesterséghez kötni. Gyakori, hogy ötvösés kovácsszerszámok vannak ugyanabban a temetkezésben, és a fa- vagy csontmegmunkálásra való eszköz is előfordul (pl. fűrész Jutásról). 2 0 A temetkezés formáját tekintve a szekszárdi sír azok közé a szerszámmellékletes sírok közé tartozik, amelyek nagy, több száz vagy akár több ezer sírós avar kori temetőkbe illeszkednek. Ilyen a mezőbándi 10., az aradkai 18., a gátéri 11., a jutási 166., a kölkedi B temető 80., a csákberényi 323. és 369., a tolna-mözsi 69., és néhány zamárdi, csupán egyetlen szerszámot rejtő temetkezés is. 2 1 A felsoroltak jelentős része dunántúli lelőhelyet képvisel. Közös jellemzőjük még, hogy akárcsak a szekszárd-tószegi-dűlői lelőhelynél, több esetben erősen germán jellegű (Mezőbándon az avar korban továbbhasznált gepida) temetőről van szó. Ezeknek a síroknak a szerszámkészlete igen változatos: vannak köztük teljesnek tűnő szerszámkészletet (Kölked és Mezőbánd), illetve csak néhány eszközt rejtő (Csákberény, Tolna-Mözs) temetkezések is. A fentiektől a temetkezés módjában alapvetően eltérnek a Tisza-vidéki — fönlaki (Felnac), kisújszállási, kunszentmártoni, és rákóczifalvi — magányos vagy kiscsoportos, fegyveres, lovas vagy lószerszámos ötvössírok. Összefoglalva a fentieket, a szerszámmellékletes avar kori síroknak körvonalazódni látszik egy olyan csoportja, amelynek jellegzetességeit a következő pontokban állapíthatjuk meg: 17 A kora középkori szerszámmellékletes temetkezések interpretációjának kérdése és ezzel együtt az ,, ötvössír " kifejezés létjogosultsága több helyen felbukkan a szakirodalomban, e helyen nem térünk ki rá bővebben (ROTH 1986, 30; ARRHENIUS 1993. 195 196; RÁCZ s. a.; Bendegúz Tobias: Frühmittelalterliche Gräber mit Beigabe von Schmiedewerkzeugen. PhD disszertáció kézirata. Wien 2008, 197, 210-211). Az alapvető problémát az jelenti, hogy vajon jogos-e ezeket a lelet-együtteseket mesteremberek sírjaiként meghatározni. Egy másik magyarázat szerint ugyanis a szerszámok és segédeszközök, mint a reprezentáció kifejezői kerültek magas rangú személyek sírjába. Ez a lehetőség elsősorban a nagyobb szerszámkészletet és a szerszámok mellett egyéb presztízstárgyakat, fegyvereket is rejtő temetkezések esetén merült fel. 18 RÁCZ 2009. 67. 5. és 7.j. Bővebben: RÁCZs. a.. 19 1. Aradac-Mecka/Aradka 18. sir (NAD 1959. 57); 2. Band/Mezöbánd 10. sír (KOVÁCS 1913. 281-296); 3. CsákberényOrondpuszta, Merán-föld 369. sir; 4. Felnac/Fönlak (HAMPEL 1900; DÖMÖTÖR 1901); 5. Gátér-Vasútállomás 11. sír (KADA 1905. 368-369); 6. Jutás (Veszprém-Jutas-Seredomb) 166. sír (RHÉ-FETTICH 1931. 32); 7. Kisújszállás-Nagykert (3. j.-ben i. m. 143-148); 8. Klárafalva-B 60. sír (BALOGH2004. 266-267. 3.j.-ben i. m. 148-151); 9. Kölked-Feketekapu B 80. sír (KISS2001. 26); 10. Kunszentmárton. Habranyi-telep (Erzsébet u.) 1. sir (CSALLÁNY 1933); 11. Rákóczifalva-Kastélvdomb B sír (SELMECZ1 MADARAS 1980.146); 12. Tolna-Mözs-Fehénize-dűlö 69. sír (publikálatlan, Novotnik Ádám szíves szóbeli közlése nyomán; 13. Szekszárd-Tószegi-dűlő. Összefoglaló katalógusukat lásd 3. j.-ben i. m. 118; RÁCZs. a. 20 3. j'-ben i. m. 141, XX. t. 3. 21 Pl.: 250/a, 825.. 1623. és 1999. sir (BÁRDOS-GARAM 2009. 43-44. Taf. 31. 26. 114. Taf. 100. 2). A még publikálatlan temetkezések (1623. és 1999. sir) adataiért Garam Évának tartozunk köszönettel. 249
