Anders Alexandra – Lőrinczy Gábor szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 12. (Szeged, 2011)
P. F1SCHL Klára - KULCSÁR Gabriella: Tiszán innen, Dunán túl. A kora bronzkor kérdései a kiskundorozsmai temető kapcsán
Tiszán innen, Dunán túl adatok szerint egy korábbi, mokrini 2. fázist megelőző temetkezéssel. Ezt a kronológiai elkülönülést azonban az 56. sír tárgyi mellékletei alapján nem tarthatjuk feltétlenül indokoltnak. Tény, hogy a mokrini temető korainak tekinthető sírjaiból nem állnak jelenleg rendelkezésünkre radiokarbon adatok. így pillanatnyilag nem tudhatjuk, hogy a kiskundorozsmai temetővel tipológiai alapon azonos használati idejű mokrini 1. fázist a radiokarbon alapú kormeghatározás hová helyezné. A 2-3. fázis abszolút koránál feltehetően ezeknek idősebbnek kellene lenniük. Erre azonban jelenleg nincsen adatunk. A tipokronológiai és az abszolút kronológiai adatok összefésüléséhez mindenképp további friss 1 4C adatokra és azok elemzésére lesz szükség, mert a rendelkezésre álló adatok — mint azt fentebb bemutattuk — nem adnak választ kérdéseinkre. ÖSSZEFOGLALÁS A kora bronzkor elején a Tisza jobb partján a Makó-kultúra jelenléte mutatható ki bizonyosan (Összefoglalóan: V. SZABÓ 1999; TÓTH 2003; KULCSÁR 2009). 3 0 Tulajdonképpen elmondható, hogy a Makó-kultúra utáni időszakot nehezen tudjuk rekonstruálni. Ennek részben az az oka, hogy a korszakból főként szórvány leleteket (pl. Ada, Sövényháza-Kőtörés) és most már szerencsés módon gyarapodó számú temetkezéseket (Kiskundorozsma/ Sándorfalva/Hajdukovo) ismerünk. Településeket jelenleg (a baks-homokbányai kivételével) nem tudunk a korszakhoz kötni. Emiatt nehezen jut dűlőre a kutatás abban a kérdésben is, hogy a területen mikor és milyen formában jelentek meg a Nagyrév és Maros stílusjegyeket magukon viselő leletkörök. A korszak kutatói egyrészt az Ada-csoport, majd a korai és késő Nagyrév-közösségek jelenlétével (HORVÁTH 1984; BÓNA 1992, 16), illetve a korai Maros- és a korai Nagyrév-kultúra, majd ezek későbbi fázisainak egymás mellett élésével számolnak (KALICZ-SCHREIBER 1991, 8-11. kép; KALICZ-KALICZSCHREIBER 1998, Abb. 1-2; KALICZ-KALICZ-SCHREIBER 1999, 12. kép). A nemzetközi kutatás a vizsgált korszak esetében a változatos nevezéktanú Maros/Mure§-, Periam-Pecica-kultúra Tiszától keletre eső területeire koncentrál (pl. GIRIC 1984; $ÁNDORCHICHIDEANU-CHICHIDEANU 1989, Abb. 1; SOROCEANU 1991; GOGÄLTAN 1999). Az ún. proto-Nagyrév-horizont kiterjesztése a Tisza-vidékre a kora bronzkor 2. fázisában elfogadható megoldást jelenthet számos kérdésre (SZABÓ 1992, 83-84; SZABÓ 1999; V. SZABÓ 1999, 55; TÓTH 2003, 88-89; REMÉNYI 2009). A Duna és Tisza mentén, s feltehetően a Duna-Tisza-közén egyaránt megjelenő horizonton belül azonban pillanatnyilag — a vitathatatlan hasonlóságok ellenére — tipológiai/stílusbeli különbségek is kimutathatóak. Az Alsó-Tisza-vidéken különösen nehezen értelmezhető ez az időszak a kevés zárt lelet miatt (BÓNA 1963; HORVÁTH 1984). A kiskundorozsmai temető kapcsán felelevenített adatok alapján elmondható, hogy a kora bronzkor 2/3. és 3. időszakában az Alsó-Tisza-vidéken a Nagyrév- és Maros-kultúra korai csoportjainak interakciós zónája alakulhatott ki. A szűkös információk alapján, és a terület természetföldrajzi viszonyait is figyelembe véve a mozaikosság mellett foglalhatunk állást, elmosódó határvonalakkal. Árnyaltabb képet további elemzések rajzolhatnak. A régió kapcsolatrendszere északnyugat felé a Dunakanyar (Dunakeszi), Kelet-Ausztria (pl. Enzersdorf an der Fischa: edénydepók és edényformák), a Nitra-kultúra (tőr és viseleti tárgyak), valamint a proto-Aunjetitz/Aunjetitz-kultúra és az észak-alpi kora bronzkori fémművességi kör felé is elvezet. Emellett a déli kapcsolatrendszer sem elhanyagolható, itt az új impulzusok elsősorban a kerámiamüvesség bizonyos elemein és szokásokon (edénydeponálás) keresztül értékelhetők (1. kép). Dolgozatunkban felhívtuk a figyelmet arra, hogy a pusztán tipológiai, illetve az abszolút kronológiai alapú elemzések nem minden esetben vezetnek egyelőre a megnyugtató megoldás irányába. 30 Kulcsár Gabriella: A Kárpát-medence kora bronzkori problémái a Makó-Kosihy-Caka- és a Somogy vár- Vinkovci-kultúra időszakában. PhD disszertáció kézirata. Budapest 2002. Biztos abszolút kronológiai adatok egyelőre nem állnak rendelkezésre a területről. Szeged-Kiskundorozsma-Subasa lelőhelyen egy lúd pillérgödreiként rekonstruált jelenség keltezésére a gödrök betöltéséből nyert szerves maradvánvok radiokarbon korát határozták meg (SZALONTAI-TÓTH 2003. 90. 1. táblázat). Ezek az adatok jelenleg a kora bronzkort jóval megelőző Kr. e. 4. évezredi adatsort mutatnak. Az adatok interpretálása az itteni kora bronzkori település teljes feldolgozása után várható. 69
