Anders Alexandra – Lőrinczy Gábor szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 12. (Szeged, 2011)
PUSZTAI Tamás: Könnyűlovas harcos sírja a muhi csatából
PUSZTAI Tamás ilyen lószerszám díszítési módot, azonban Mohiban az érmék nincsenek átlyukasztva. A Mohiban talált s4062 számú sír a pénzlelet, valamint a lelőkörülmények alapján nagy valószínűséggel keltezhető a Muhi csata idejére. Leletei lehetőséget nyújtottak arra, hogy segítségükkel egyértelműen meghatározzuk, hogyan használták, hol viselték a késtok merevítőt, valamint egy új, a 13. század közepére datálható buzogánytípust is meghatározhattunk. A perkátai kun temető gyöngyös tarsolyai kapcsán a hasonló tarsolyok viselésének módját Hatházi Gábor vizsgálta. Perkátán e gyöngyös tarsolyok a nőknél minden esetben a jobb kéznél, övmagasságban kerültek elő. Ennek legszebb példája a 192. sír volt, ahol a gyöngyök között a tarsolyzáró- vagy függesztő vaslánc is előkerült a hozzá tartozó záró pecekkel együtt, övcsat, kés, kulcs, kettős horog, vaskarika társaságában (HATHÁZI 2004, 116). Hatházi Gábor fölteszi a kérdést, hogy az újkorban a nagykunsági és a hortobágyi pásztorok jellegzetes viseletének tartott kun erszény alapvetően a férfi viselet része, ugyanakkor a kun sírok és szobrok alapján ezen összetett készségtartókat egyértelműen a nők emlékanyagába sorolják, és ezért beszélhetünk-e ez alapján egy keleti viseleti hagyomány újkori pásztorok közötti továbbélésével vagy sem. A Mohiban eltemetett katona nagy valószínűséggel férfi lehetett. A mohi sír tarsolya jelentheti azt a férfi sírt, mely esetleg segíthet kitölteni az eddigi hiátust. Számos kérdést vet fel a Mohi sír, amire nem tudunk válaszolni. A buzogány használata, a láncpáncél töredékekkel díszített tarsoly viselésének szokása, a nagykarikás-hurkos kapcsolódású csikózabla párhuzamai együttesen keleti kapcsolatokat mutatnak. A kés viseleti módja, a talán mátrai kőből készült tüzszerszám arra utal, hogy használójuk már 1241 előtt itt élhetett a Kárpát-medencében. Ha a pénzek tényleg a gyeplő bőrszíját díszítették, és ezért kerültek elő a zabla mellől, akkor feltételezhetjük, hogy nem a tatárok oldalán harcolt, hanem IV. Béla seregében, hisz hódítóként igen rövid ideje lehetett volna arra, hogy Béla pénzekkel díszítse a lószerszámát. Ez alapján egy, Béla seregében szolgáló keleti gyökerekkel bíró könnyülovas harcost alakját rajzolhatjuk meg. Mivel a vasból készült, hasáb alakú buzogány nem volt ismert a korabeli kelet-európai nomádok régészeti leletanyagában, hanem inkább távolabbról, Szeldzsuk-török és iráni területekről vannak párhuzamai, nem zárható ki az sem, hogy használója a mongol hódítók között harcolhatott. A kését elvesztette, vagy elvették? Kik temették el, és melyik napon? A két halott és helyzetük arra utal, hogy inkább elképzelhető, hogy a csatát követően a helybéliek dobhatták őket egy gödörbe a falu szélén. Ha ez így van, akkor miért nem vették el a buzogányát, a zabláját, rajta (vagy mellette) a pénzekkel? Az országra támadó mongol hadak előőrseiben harcoló alakulatokban számos, a mongolok által Kelet-Európában talált nép — köztük kunok is — harcolt. Az ő viseletük, fegyverzetük megegyezett az 1239-ben Béla által Magyarországra behívott Kötöny népének viseletével és fegyverzetével. A magyarok egy része ez okból úgy vélte, Kötönyék kunjai a mongolok kémei. Ez a félreértés Kötöny fejébe került. Majd nyolcszáz év távlatából még több lehetőségünk van arra, hogy tévesen határozzuk meg, ki is feküdt Mohiban, a 4062-sz. sírban. 1 3 IRODALOM AL-SHARRAF 2002 Al-Sarraf, S.: Close Combat Weapons in Early 'Abbásid Period: Maces, Axes and Swords. In: A companion to medieval arms and armour. Ed.: Nicolle, D. Woodbridge 2002, 149-178. BASHIR 2008 The Arts of the Muslim Knight. Ed.: Bashir, M. Milano 2008. ÉRI-BÁLINT 1959 Éri I. - Bálint A.: Muhi elpusztult középkori falu tárgyi emlékei. (Leszih Andor ásatásai.) RégFüz Ser. II. No. 4. Budapest 1959. FEDOROV-DAVIDOV 1966 Fedorov-Davidov, A.: Kocevniki. Vostocnoj Evropy pod vlast'ju zolotoordynskih hanov. Archeologiceskie pamjatniki. Moskva 1966. FODOR 1972 Fodor I.: Újabb adatok a bánkúti sír értékeléséhez. — Further data the evaluation of the Bánkút grave. FolArch 23 (1972) 223-242. FODOR 1976 Fodor L: Az osztrogoszki lelet. — Der spätnomadische Grabfund von Ostrogohsk. Cumania 4 (1976) 255-264'. 13 A rajzok elkészítéséért Nagy S. Józsefnek tartozom köszönettel.
