Anders Alexandra – Lőrinczy Gábor szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 12. (Szeged, 2011)

KISS Gábor: Adatok Szentkirály helységneveinkhez

KISS Gábor tot e kérdés eldöntéséhez, a korai embertani anyag is kevés ahhoz, hogy biztosan ítélkezhessünk." (DIENES 1965, 160). Ugyan merültek fel kétségek a település nevének azonosításával kapcsolatban (KOVALOVSZKY 1965, 183), a fentebb felsorolt szentkirályi és csepreg-szentkirályi régészeti párhuzamok alapján mégis valószínű, hogy a feltárt épület és a templom védőszentjére utaló — írott forrásokban ugyan csak 1456-tól feltűnő — Gellértegyháza helynév (SZATMÁRI 2005, 115 — további irodalommal) szorosan összefügg egymással. ÖSSZEFOGLALÁS Amint azt felsorolt példáink bizonyítják, az 1083-ban felemelt és így a szentek közé felvett I. István király tiszteletére nemsokára megindultak a különféle egyházi alapítások. Az eljárást kezdeményező és a források szerint a székesfehérvári bazilikában a felemelésen (elevatio) és az azt megelőző ünnepélyes vigilián is személyesen jelenlévő — később szintén a mennyei karban helyet foglaló — I. László király alapítása a zágrábi egyházmegye és annak székesegyháza, valamikor 1090-1095 között. A következő adatolható alapítást — a bozóki bencés apátságét — 1124-1132 között a királyi család egyik tagja, a Hontpázmány nembeli Lampert ispán (I. László sógora) tette feleségével és fiával. A királyi alapítások sora a rendelkezésre álló adataink szerint II. Géza alatt (1141-1162) folytatódott. Maga a király létesítette 1150 körül a stefaniták rendjét, annak jeruzsálemi és az esztergomszentkirályi ispotályos házával együtt. A királyi család környezetében is hasonló alapításokat találunk ekkortájt: Martyrius esztergomi érsek építtette a székesehérvár-szentkirályi templomot az 1150-es években, amelyet azután Eufrozina özvegy királyné fejezett be III. István idején, tehát 1162-1172 között. Jóval 1198 előtt, bizonyára III. Béla uralkodása idején (1172-1196) létesült a telki bencés monostor, amelynek alapítója a Héder nembeli Micha bihari ispán, a későbbi nádor volt. A tetten érhető templomalapítási divathullám természetesen nem maradt meg a király szűkebb környezetében, hanem a jóval kisebb birtokkal rendelkező nemzetségek is követték azt. így valószínű, hogy 1150 táján már létezett a Hennán nemzetség birtokán a szombathely-szentkirályi épület és valamikor 1213 előtt hihetőleg még a Kacsics nem emelte ősi birtokán a losonc-szentkirályi templomot. A szenté avatás után nem sokkal természetesen már falusi egyházak is épültek első királyunk tiszteletére. Érthető módon ez elsősorban a királyi és várbirtokokon tételezhető fel. Például a csongrádi várnépek által lakott földhöz tartozó szentkirályi és az egykor valószínűleg locsmándi várföldön álló csepreg-szentkirályi templomok esetében, amelyeket feltárt temetőjük kezdete keltez erre, a nem sokkal 1083 utáni időre. Az előbbiekhez hasonlóan, a vasvári várhoz tartozó földön lévőként említették meg a bizonyosan szintén igen régi andrásfa-torvajszentkirályi templomot is. 1192-ben pedig már egy ideje az erdödi istenháza is állt. Az ország többi Szent István királynak ajánlott templomáról csak későbbi adatok állnak rendelkezésre. Első királyunk fiatalon elhunyt fiának, Szent Imrének a középkor folyamán kevesebb, mint feleannyi templomot szenteltek, mint édesapjának, Szent Istvánnak. Ám ezek közül csak kettő az, amelynek 12. századi létéről biztos információink vannak: a székesfehérvári várban állt plébániatemplomról és a királyi bazilikában állt sírkápolnájáról. Mindkettő tehát az ország szakrális központjában építették fel. A többiről csak a 13-14. századi oklevelek tudósítanak először. Imre herceg nevelője, Gellért, velencei származása révén meszsze nem állt olyan közel a középkori templomalapítók lelki világához, mint az Árpád-ház két első szentje. Ennek tudható be, hogy tiszteletére alig emeltek egyházat. A vértanúságának helyén, a Kelen-hegy alatt álló kápolna mellett szinte kivételnek számít a régészetileg feltárt és temetője alapján a 12. századra keltezhető gellértegyházi plébániatemplom, ami viszont éppen Gellért egykori működési helyén, a csanádi egyházmegye területén állt. A hiányos adatok ellenére is látható, hogy az István király esetében tetten érhető templomalapítási divathullám az Imre és Gellért égi védelmében álló épületeknél is megmutatkozik, hiszen szentté avatásuk után — miként az természetes — nemsokára templomokat alapítottak tiszteletükre. Szent István tisztelete Magyarországon szentté avatása óta (1083) töretlen. A már felsorolt középkori alapításokon és építkezéseken túl I. László király (1077-1095) a szabolcsi zsinaton az addig Nagyboldogasszony napján (augusztus 15.) tartott 620