Anders Alexandra – Lőrinczy Gábor szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 12. (Szeged, 2011)

KISS Gábor: Adatok Szentkirály helységneveinkhez

KISS Gábor rácsonyi János ekképpen foglalta össze: ,, II32-ben II. Lampert szörnyű véget ért. A Borisz ellen induló vak király, II. Béla táboréiban volt. Mivel azon kér­désre: fattyúgyermek-e Borisz? nem adott határo­zott választ, a király hívei elrántották a király széke mellől és saját testvére (Hippolit?) egy székkel úgy ütötte őt főbe, hogy agyveleje is kiloccsant. Vele együtt megölték Miklós nevű fiát is. " (KARÁCSONYI 1900, 638). Mindenesetre arra nincs adatunk, hogy a későbbi vár anyagául szolgáló monostor titulusából valaha is helynév képződött volna! A királyi család és rokonságának ilyes fajta mo­nostoralapítási példáját az ország legfontosabb tisztségét betöltő egyik nádor is követte: Losonc (Lucenec, Sk)-Szentkirály (Királydomb, Apátfalva), Szent István király-bencés (?) monostor (egykor Nógrád vármegye) „Feltehetően Losonc mellett, a Tugár folyó partján akart [Tomaj nb.J Dénes nádor [1235-1241] 1239-40-ben ciszterci monostort alapítani a szepesi savniki apátságból küldött Mormond-beli szerzete­sekkel, de a tatárjárás az építést ekkor akadályozta. Valószínű, hogy a Tusagar a Tugár folyó elírt neve, s ennek partján alapítottak Dénes nádor fiai Sz. Ist­ván király tiszteletére monostort. (...) Azonos lehet a Losonc mellett K-re, a Királydombon lévő, egykori monostoros hellyel. " — olvasható az alapítás körül­ményiről a történeti földrajzban (GYÖRFFYIV, 299). A Györffy György által felsorolt és mások által is idézett (HERVAY 1984,40-41; stb.) adatok egy ponton azonban kétséget ébresztenek a templom alapítási idejével kapcsolatban. A rendi előírásoknak megfe­lelően (az 1134-ben megtartott káptalanuk óta) a ciszterek ugyanis összes templomukat Szűz Mária tiszteletére szentelték fel (TÖRÖK 1990, 69). Amennyi­ben ettől mégis eltérés tapasztalható, úgy azokban az esetekben valószínűleg korábban alapított temp­lomépület került a tulajdonukba, mint például a jól adatolt pornói (Pornóapáti, Vas megye) Antióchiai Szent Margit-templom esetében 1219-ben (HOR­VÁTH 1930, 12-13; HERVAY 1984, 154; VALTER 1985, 214; SOLYMOSI 1994; VALTER 2004, 70-71; stb.). Az alapító Tomaj nembeli Dénes fia Dénes, aki 1222-1224-ben főlovászmesteri, 1224-1230 közt tárnokmesteri, 1233-1234-ben erdélyi vajdai, vé­gül pedig 1235-1241 között nádori címet viselt, miközben 1228-1230 között egyben szolnoki is­pán, 1236-ban pedig bihari, majd szolnoki ispán is volt (ALMÁSI 1994; PETROVICS 1994). Ő, a kortársai által „Nagyorrúnak" nevezett (KARÁCSONYI 1900, 1014-1015) Dénes, kezdetben II. András királyt (1205-1235) támogatta, de később Béla herceg (1220-1235), a későbbi IV. Béla (1235-1270) hí­véül szegődött. Igazi vitézként fejezte be életét a haza védelmében. 1241. március 12-én a Verec­kei-szoros védelmében ugyan serege megsemmisí­tő vereséget szenvedett az országra rontó tatárok­tól, és ő maga is megsebesült, az őt üldözők elől azonban sikerült a királyhoz Pestre menekülnie. Itt aztán újra beállt az uralkodó seregébe, és alig egy hónapra az előző véres ütközetre, az 1241. április 1 1-én vívott muhi csatában az ellenség elleni harc­ban esett el (PETROVICS 1994). Ez a bátor férfiú volt a későbbi Losonci család jelentőségének megala­pozója, aki megszerezte a család nevét adó Losonci birtokot is (ALMÁSI 1994a). Ezt ugyanis az ősbirto­kos Kacsics nemtől 1228-ban II. András kobozta el, miután a nemzetségből származó Simon szla­vón bán 1213. szeptember 28-án a pilisi erdők kö­zelében részt vett Gertrúd királyné meggyilkolásá­ban, és ezért az uralkodó őt teljes jószágvesztésre ítélte (KARÁCSONYI 1900, 720, 725; SEBŐK 1994). Nos, ha Dénes fiai követték apjuk akaratát és va­lóban ciszterci szerzeteseket telepítettek a tatárjárást követően felépült rendház falai közé, akkor a benne álló egyháznak — annak Szentkirály titulusa miatt — már ezt az időt jóval megelőzően állnia kellett. Elképzelhető tehát, hogy a Kacsics nem már vala­mikor 1228 (de még inkább 1213) előtt felépítette ősi birtokközpontjában az akkor még az egész pa­takvölgyet magában foglaló Losonc (föld) (GYÖR­FFY IV, 269) számára a kötelező misehallgatás színhe­lyéül szolgáló templomot. Ennek védőszentje adott aztán nevet a helynek, és ebből származik a mai Ki­rálydomb elnevezés is. A régi épület pedig alapja lett a későbbi, majdan megerődített monostornak, az pedig a még későbbi várnak (CSÁNKI 1890,91). Ugyancsak hasonló helyzettel — egy nádor sze­mélyéhez kötődő alapítással — állunk szemben a következő esetben is, azzal a különbséggel, hogy a monostort létesítő férfiú a kérdéses időpontban még csak megyésispán volt. Telki, Szent István király-bencés monostor (egykor Pilis vármegye, ma Pest megye) A településen állt monostor korai története a követ­kezőképpen summázható: „A Sz. Istvánnak szentelt bencés monostor bel­ső rendje a XII. sz. végére úgy leromlott, és annyira 614

Next

/
Oldalképek
Tartalom